Értékelés:
Összességében a „Siege of Rage and Ruin” egy gyors tempójú és akciódús befejezése egy szeretett fantasy-sorozatnak, amely erős karakterdinamikával és változatos szereplőgárdával rendelkezik. Míg sok olvasó élvezte az izgalmas cselekményt és a karakterek fejlődését, néhányan úgy érezték, hogy a történet tempója túl gyors, és bizonyos cselekményelemek problémásak voltak.
Előnyök:Gyors elbeszélés, kiváló akciójelenetek, erős karakterfejlődés, különösen a testvéri dinamikával, változatos szereplőgárda és a sorozat kielégítő befejezése.
Hátrányok:Néhány cselekménykonvenció és erkölcsi dilemma, amelyek nem voltak jól kidolgozva, a kívántnál rövidebbnek érzékelték, ami miatt a karakterek kapcsolatai fejletlenek maradtak, és néhány olvasó csalódott a komoly témák kezelése miatt.
(9 olvasói vélemény alapján)
A düh és romlás ostroma Django Wexler The Wells of Sorcery trilógiájának, egy akciódús epikus fantasy-sagának robbanásveszélyes utolsó kalandja.
Isoka megcsinálta a lehetetlent - elfoglalta a Soliton szellemhajót.
Mágusvérűekből álló legénységével, köztük élete szerelmével, Meroe hercegnővel, Isoka visszatér a birodalomba, amely halálos küldetésre küldte. Kész átadni a szellemhajót, hogy váltságdíjat kérjen húga, Tori életéért, de amikor megérkezik, szülővárosát ostrom alatt találja. Tori pedig egy lázadás élén áll.
Sem Isoka harci mágia elsajátítása, sem Tori jártassága az agykontrollban nem készíthette fel őket azokra az érzésekre, amelyeket a találkozásuk felszínre hoz. De hamarosan újra belekeverednek a lázadók harcába, hogy felszabadítsák a várost, amely majdnem megölte őket.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)