Siegfried Kracauer: Kauerauer: Bevezetés

Olvasói vélemények

Gertrud Koch könyve egyedülálló és átfogó bevezetést nyújt Siegfried Kracauer életébe és műveibe, kiemelve a kritikai elméletre és a kultúratudományokra gyakorolt hatását. Miközben fontos forrásként szolgál a Kracauer iránt érdeklődő olvasók számára, időnként keveredik benne a bevezető és a speciális tartalom, ami néhány nem egyértelmű érveléshez és a kevésbé jelentős műveivel kapcsolatos túlzottan apologetikus hangnemhez vezet.

⬤ Az egyetlen angol nyelven elérhető mű Siegfried Kracauerről.
⬤ Kracauer munkásságának átfogó és mélyreható feltárása.
⬤ Kiemeli Kracauer hatását a kiemelkedő teoretikusokra és tudományágakra.
⬤ Jelentős betekintést nyújt a kritikai elméletbe, a szociológiába és a kultúratudományba.

⬤ Néha nem világos, hogy az általános olvasókat vagy a szakembereket célozza-e meg.
⬤ Néha túlhangsúlyozza a nyilvánvaló pontokat és túlságosan finomkodik.
⬤ Túlságosan apologetikus hangnem, amely felhígíthatja Kracauer legjobb munkáinak hatását.
⬤ Hiányzik a Kracauer kétértelmű szexualitásáról szóló őszinte vita.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Siegfried Kracauer: An Introduction

Könyv tartalma:

Siegfried Kracauert naiv realistaként félreértették, a korai német film éles eszű kritikusaként értékelték, és érdekes száműzöttként figyeltek fel rá, aki Erwin Panofskyval levelezett. A legtöbben azonban a híres frankfurti iskola kritikai teoretikusainak, Jürgen Habermasnak, Theodor Adornónak, Walter Benjaminnak és Max Horkheimernek a furcsa nagybátyjaként tartják számon. A közelmúltban azonban a tudósok újra felfedezték Kracauer írásaiban egy olyan filozófust, szociológust és filmelméletírót, aki túlmutat a társításokon - és talán a huszadik század egyik legjelentősebb kultúrkritikusa. Gertrud Koch ezt a Kracauer-reneszánszot a teljes munkásságának első kritikai értékelésével segíti elő.

Koch elemzése, amely tömör, anélkül, hogy feláldozná az alaposságot vagy a kifinomultságot, kiterjed mind Kracauer legismertebb publikációira (például a Caligaritól Hitlerig, amelyben a nemzetiszocializmus gyökereit a weimari köztársaság filmjeiben kutatja), mind pedig a korábban kevéssé vizsgált szövegekre, köztük két újonnan felfedezett önéletrajzi regényre. Mivel Kracauer szerteágazó művei nem mereven egységes megközelítésből születnek, hanem mindig nyitottak maradnak a szokatlan és nagyon egyéni nézőpontok felé, Koch ellenáll az általánosítás erőltetésének kísértésének. Azonosítja azonban a visszatérő trópusokat Kracauer életre szóló törekvésében, hogy vizuális felületeiken keresztül érzékeltesse az egyes kultúrák alapvető testtartását és összetételét. Koch Kracauerben egy meglepően kortárs kulturális kommentátort is talál, akinek gondolatai közvetlenül szólnak a filmről, a városi modernitásról, a feminizmusról, a kulturális reprezentációról, az erőszakról és más témákról folyó aktuális vitákhoz.

Ezt a könyvet Németországban régóta várták, és széles körben és jó kritikákat kapott. Most először fordították le angolra, és az Egyesült Államokban, ahol Kracauer 1941-től 1966-ban bekövetkezett haláláig élt és írt, egyre nagyobb érdeklődésre tarthat számot. A könyv a filmtudomány, a germanisztika, az összehasonlító irodalomtudomány, a kritikai elmélet, a kultúratudomány, a filozófia és a történelem területén dolgozó diákok és tudósok figyelmét is felkelti majd.