Értékelés:
A könyv részletesen bemutatja a korai szovjet diplomáciát, elsősorban a brit, francia és német diplomatákkal folytatott eszmecseréken keresztül. Bár hasznos adatokkal szolgál, és megtartja a kronologikus rendezést, sok kritikus úgy találja, hogy híján van az újszerű meglátásoknak és elemzéseknek, és megerősíti a szovjet történelem ortodox nézeteit. A szerző nézőpontja elfogultnak tűnik a szovjet politikával és vezetéssel szemben, annak ellenére, hogy bőséges részleteket mutat be.
Előnyök:⬤ Részletes beszámolót ad a szovjet diplomáciai cserékről.
⬤ Jó időrendi sorrendet tart fenn, és rövid életrajzokat tartalmaz a kulcsfigurákról.
⬤ Hasznos forrásként szolgálhat a korszak diplomáciai kontextusának megértéséhez.
⬤ Hiányoznak az újszerű meglátások és a kritikai elemzés.
⬤ Megerősíti a hagyományos antikommunista narratívákat és nézőpontokat, különösen Sztálinnal kapcsolatban.
⬤ A szerző elfogultsága háttérbe szoríthatja a szovjet külpolitika és kapcsolatok összetettségét.
(3 olvasói vélemény alapján)
Silent Conflict: A Hidden History of Early Soviet-Western Relations
Michael Jabara Carley élénken vizsgálja a bolsevik forradalom utáni szovjet külpolitika alakuló éveit, különös tekintettel az 1920-as években a Nyugattal fenntartott szovjet kapcsolatokra. Carley kétséget kizáróan bizonyítja, hogy ez a korszak - amelyet egy szovjet diplomata "csendes konfliktusnak" nevezett - indította el a hidegháborút.
Megmutatja, hogy a szovjet-nyugati kapcsolatok, amelyek a legjobb esetben is csak rosszindulatúak és bizalmatlanok voltak, szinte mindig ellenségesnek bizonyultak. A nagy nyugati hatalmakra - Németországra, Franciaországra, Nagy-Britanniára és az Egyesült Államokra - koncentrálva a szerző a Kínában zajló politikai felfordulással, amely az 1919-es Negyedik Május mozgalommal kezdődött, mint a nyugati-szovjet kapcsolatokra gyakorolt kritikus befolyást is vizsgálja. Carley huszonöt évnyi, a közelmúltban feloldott titkosítású szovjet és nyugati levéltárakban végzett kutatásaira támaszkodva mutatja be a szovjet állam külpolitikájának hiteles történetét.
A bolsevik forradalom legkorábbi napjaitól kezdve a mélyen antikommunista nyugati hatalmak megpróbálták megdönteni az újonnan alakult szovjet kormányt. A gyengébbik félként Szovjet-Oroszország háborút viselt, amikor kellett, de a fegyveres konfrontáció helyett inkább a tárgyalásokat és a megállapodásokat részesítette előnyben a Nyugattal. A hatalomért folytatott belső harcok miatt V.
I. halála után ugyanúgy megnehezítették a helyzetet. Lenin, a szovjet kormány a forradalmi eszmék és a kapitalista ellenfelekkel való megegyezés pragmatikus szükségessége között vergődött.
A Nyugatnak is voltak ideológusai és pragmatikusai. Ez a tanulságos ablak a Szovjetunió és a Nyugat 1920-as évekbeli nyílt és rejtett küzdelmére, valamint a végső patthelyzetre felbecsülhetetlen értékű lesz minden olyan olvasó számára, akit érdekelnek a hidegháború kialakulásának évei.
