Sin

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 6 olvasói szavazat alapján történt.

Könyv tartalma:

Ez egy igény szerint nyomtatott könyv, ezért nem visszaváltható.

Berkouwer arról a dicsőítő és imádó hangnemről ismert, amely egész teológiáját áthatja. Ahogyan ebben a kötetben fogalmaz: "A dicsőítő ének célja nyilvánvalóan az, hogy együtt énekeljünk, és ne merüljünk el idegen és spekulatív problémákban. Mert aki mélyen belegabalyodik a problémákba, az csak relativizálhatja és diszharmonizálhatja a győzelmi énekét".".

Ez a kijelentés a kulcsa e valóban figyelemre méltó könyv megértésének, amely az ember bűnének teljesen komor és komoly ügyéről szól. Öröm, doxológia és bibliai jámborság jellemzi Berkouwer értekezését a borítótól a borítóig. A Szentírás fényében érvel amellett, hogy nem lehet értelme az értelmetlennek, értelme az értelmetlennek, vagy racionalitása annak, ami eredendően irracionális. Ha azt mondjuk, hogy lehet, az csak elvonja a figyelmet a bűn szörnyűségéről és Isten megbocsátásának nagyságáról. Ezért ez csak a jámborságunkat sértheti. A bűnre adott helyes válasz a bűnösségem igaz megvallása.

Mert aki igazán megvallja, annak valóban megbocsátanak. Az öröm és a doxológia akkor talál helyet, ha a bűnt valódi, nagyon is bibliai komolysággal vesszük.

Ebből a nézőpontból a szerző elutasítja a monizmus, a dualizmus és az ember bűnének démonológiai magyarázatát. Semmit sem akar a "gonosz fenomenológiájával", amely a bűnt magától értetődőnek tekinti. Az eljött megváltás fényében csak rejtélyként megmaradt bűneinkről beszélhetünk. Berkouwer nézete üdvös fólia a kortárs felfogásoknak, amelyek az ember "elidegenedésére", "elidegenedésére" és "alkalmatlanságára" hivatkoznak, és az ember bűnösségéről alig vagy egyáltalán nem szólnak. Kerüli az ok-okozati nyelvezetet, mivel "az önfelmentés a bűneinkre adott minden magyarázat sarkában kutyagol". Érdeklődése biblikus és doxológiai, és éppen ezért tagadja a református ortodox teológiában kialakult realizmus és föderalizmus fogalmát.

Az "eredendő bűn" nem olyan adat, amely "velünk van", és bizonyosan nem "idegen bűnösség".

Sokkal inkább a saját bűnben való részvételünkben ismeretes. Semmi, még a hit sem képes a gonosz valóban rejtélyes jellegére fényt vetni. Így a jámborság és a doxológia nyitja meg az ajtót annak megértéséhez, hogy Berkouwer miért utasít el számos hamis alternatívát vagy problémát ebben a könyvben. Jellemzőek a monizmus és a dualizmus, az Isten inaktuális és tényleges akarata, a törvény és az evangélium, a cum verbo és a per verbum, Isten haragja és szeretete, igazságossága és irgalma, Ádám és Krisztus problémái. Isten haragja kegyelmének szolgálatában és nem szeretetének koordinátájaként jelenik meg: és éppen a bűnnel szembeni türelmetlenségében mutatkozik meg irgalmasságának aktusa. Hasonló módon nem beszélhetünk a törvényről mint a bűn megismerésének forrásáról az evangéliumon kívül, vagy az evangéliumról a törvényen kívül. Nem láthatjuk Ádámot Jézus Krisztus nélkül.

A meglátások bővelkednek ebben a kötetben, amely minden bizonnyal Berkouwer egyik legjobb műve.