Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
A Singing the Glory Down című könyvében William Lynwood Montell hozzájárul a huszadik századi amerikai kultúra teljesebb megértéséhez azzal, hogy megvizsgálja a gospelzene és annak a tizenkilenc megyéből álló vizsgált területnek a kultúrája közötti összetett kapcsolatokat, ahol ez a zene száz éven át virágzott. Megörökítette azoknak az emlékeit és érzéseit, akik fiatalok voltak, amikor a mozgalom felgyorsult, és akik emlékeznek rá a csúcspontján, valamint történeteket azokról, akik már átkeltek azon a folyón, amelyről szerettek énekelni.
Az 1900-as évek elején egy énekiskola vagy gospelkongresszus jelentős társadalmi esemény volt, amely arra csábította az embereket, hogy mérföldeket gyalogoljanak, hogy megtanuljanak énekelni, vagy hogy meghallgassanak valakit, aki már megtanulta. Az akkori alakoskodó tanárok napokig vagy akár hetekig tartó éjszakai gyakorlást tartottak, amely egy olyan előadásban csúcsosodott ki, amely igazolta a tanár tudását. A kvartettzene ilyen keretek között alakult ki.
Ma is vannak olyan kvartettek, amelyek hangzása nagyban hasonlít ezekre a korai csoportokra; mások pedig úgy tanulnak énekelni, hogy kedvenc hivatásos gospelegyüttesüket utánozzák. Minden hétvégén csoportjaik nevével feliratozott buszokkal utaznak, kazettákat és albumokat árulva. Minden változás ellenére a négyszólamú déli harmónia a kentucky-i gospelzenében ugyanaz maradt.
Ezeknek az előadóknak a szavaiból, leveleken, naplókon és interjúkon keresztül Montell részletesen bemutatja a gospelzenei életben legmélyebben érintettek hozzáállását és örömeit. Az olvasót beavatja személyes kapcsolataikba, szakmai féltékenységeikbe és a szeretett zene életben tartásáért folytatott küzdelmeikbe is.
