Értékelés:

Kevin Corley „Tizenhat tonna” című könyve vegyes kritikákat kapott, kiemelve a lebilincselő történetmesélést és a gazdag történelmi kontextust, de kritikával is szembesült a gyenge írás és a karakterfejlődés miatt. Míg sok olvasó ünnepelte a szénbányászat küzdelmeinek szemléletes ábrázolását és az érzelmi visszhangot, néhányan úgy találták, hogy a könyv rosszul van kivitelezve, és hiányzik belőle a mélység.
Előnyök:⬤ Kiváló történetmesélés, amely életre kelti a karaktereket, és megragadja a szénbányászat történetének lényegét.
⬤ A fikció és a történelmi események lebilincselő keveréke, amely a bányászok jogaiért folytatott küzdelmek lenyűgöző szemléletét nyújtja.
⬤ Gazdag helyi történelem, amely a szénbányászati régiókban élő olvasók számára is visszhangra talál.
⬤ Élénk képi világ és érzelmi mélység, sok kritikus megjegyezte, hogy a könyv erős érzelmeket képes kiváltani.
⬤ Alapos kutatásokon és szóbeli beszámolókon alapul, ami informatívvá és tanulságossá teszi a munkásság története iránt érdeklődő olvasók számára.
⬤ Kritika az írás minőségével kapcsolatban, amelyet leegyszerűsítőnek és a középiskolai szinthez hasonlónak neveztek.
⬤ Egyes karakterek ábrázolása fapados és nem rokonszenves, ami az elbeszélésből való kiszakadáshoz vezet.
⬤ Ismétlődő karakterleírások, amelyek csökkentették az olvasás élményét.
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy a könyv időnként vontatott, és nehéz volt végigolvasni.
(31 olvasói vélemény alapján)
A SIXTEEN TONS az 1900-as évek elejének sötét és veszélyes szénbányáiba kalauzol el, ahol az olasz bevándorló Antonio Vacca és fiai mélyen a földfelszín alatt barlangomlásokkal és tüzekkel találkoznak.
A föld feletti veszélyek ugyanilyen halálosak, ahogy a férfiak és nők Virdenben, Matewanban és Ludlowban fegyveres gengszterekkel, korrupt seriffekkel és korrupt politikusokkal küzdenek a szakszervezet megalakításáért és a bányák biztonságosabbá tételéért folytatott epikus küzdelemben. Kevin Corley történész egyedülálló regénye az általa összegyűjtött, nyugdíjas bányászok, feleségeik és gyermekeik szóbeli beszámolóin alapul.
Az ő történeteikhez hűen őszinte, pontos és inspiráló portrét alkotott a szénbányász családok életéről azokban a viharos időkben. Carl Oblinger az ő szóbeli elbeszéléseit és interjúit használta fel az Osztott királyság, a szénbányaháborúk története megírásához.