Slick Water: Fracking és egy bennfentes kiállása a világ legerősebb ipara ellen

Olvasói vélemények

Andrew Nikiforuk „Slick Oil” című könyve átfogó vizsgálatot nyújt a frackinggel kapcsolatos veszélyekről, részletesen ismertetve a környezeti hatásokat, valamint a kormány és az olajipar közötti összejátszást. A könyv jól megalapozott, a nagyközönség számára íródott, és kiemeli a fracking által érintettek személyes történeteit. Ugyanakkor kritikákat kapott, mert az olajiparral szembeni elfogultságot véltek felfedezni benne.

⬤ Világosan megírva a nem szakemberek számára, érthetővé téve az összetett témákat.
⬤ Jól kutatott, erős tényszerű alátámasztással.
⬤ Kiemeli a fracking társadalmi és környezeti következményeit.
⬤ Személyes beszámolók, amelyek érzelmi mélységet adnak.
⬤ Fontos kérdéseket vet fel a kormányzati szabályozással és a vállalatok befolyásával kapcsolatban.
⬤ Dicsérik a lenyűgöző történetmesélésért és újságírásért.

⬤ Egyes kritikák az olajiparral szembeni elfogultságot sugallnak, és propagandának minősítik.
⬤ Kritika a szerző környezetvédelmi csoportokkal való kapcsolatát illetően.
⬤ Aggodalom, hogy a könyv nem foglalkozik az ellenérvekkel, és nem ad kiegyensúlyozott képet a fracking-vitáról.

(17 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Slick Water: Fracking and One Insider's Stand Against the World's Most Powerful Industry

Könyv tartalma:

A fosszilis tüzelőanyag-ipar és számos környezetvédelmi csoport csodaszerként hirdeti a hidraulikus repesztést - "fracking" - az energiafüggetlenséget, az üvegházhatású gázok csökkentését és a helyi gazdaságok előnyeit ígérő dörzsölést. Az ellentmondásos technológia, amely hatalmas mennyiségű folyadékot, homokot és vegyi anyagokat lövell a kőzet- és szénrétegekbe, mégis hatalmas tiltakozásokat váltott ki a nyilvánosságban.

A Slick Water elmeséli egy nő megdöbbentő és inspiráló történetét, aki a kormányt és az ipart felelősségre vonja a fracking által okozott károkért. Miután az Encana energiaóriás titokban több száz gázkutat tört fel az otthona körül, és a kútvize gyúlékony levesbe változott, Jessica Ernst elkezdett kérdéseket feltenni. Amikor bizonyítékokat terjesztett elő arról, hogy az Encana megsértette a törvényeket a közösség ivóvízbázisának feltörésével, Ernstet tévesen bombakészítő terroristának bélyegezték, és a kormány terrorizmusellenes osztaga meglátogatta.

Megijedve, de nem csüggedve, feltárta a felelősségre vonás, a csalás és a megfélemlítés megdöbbentő történetét, valamint a széles körű talajvízszennyezés szándékos tagadását. Jessica Ernst figyelemre méltó története drámai kérdéseket vet fel a Big Oil kormányzati szerepéről, a társadalom megszállottságáról a gyorsan fogyó nem hagyományos olaj- és gázkészletek iránt, valamint a civil társadalom jövőjéről.