Snow

Olvasói vélemények

Maxence Fermine „Hó” című könyve egy költői elbeszélés, amelynek középpontjában egy fiatal fiú, Yuko Akita áll a 19. századi Japánban, aki haiku-költő szeretne lenni. A történet a szerelem, a szépség és a művészet természetének témáit járja körül, Yuko útját az életről és a színek jelentőségéről szóló mély megfigyelésekkel fonja össze. Míg a prózát lírai minőségéért és érzelmi mélységéért dicsérik, egyes olvasók leegyszerűsítőnek találták a történetet, és kritizálták, hogy klisékre támaszkodik.

Gyönyörűen megírt költői nyelvezet, érzelmi mélység és tömör történetvezetés. Hatékonyan tárja fel a szerelem, a természet és a haiku művészetének témáit. Sok olvasó meghatónak és mély élménynek találta, így gyors, mégis hatásos olvasmány.

Egyesek szerint a cselekmény leegyszerűsítő és kiszámítható, klisés elemekkel, amelyek aláássák a történet egyediségét. Vannak kritikák a hagyományos haiku-szerkezet hiányát illetően az angol fordításban. Néhány olvasó úgy érezte, hogy a könyv nem érte el azt a mély hatást, amit megcélzott.

(14 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Yuko Akitának két szenvedélye volt.

Haiku.

És a hó.

1884 áprilisában járunk, és Yuko Akita betöltötte tizenhetedik születésnapját a Japán északi részén fekvő Hokkaid szigetén. Eljött az idő, hogy hivatást válasszon: harcos vagy szerzetes, de apja akarata ellenére Yuko egy harmadik lehetőség mellett dönt: költő lesz. Yuko elkezdi írni a tizenhét szótagos verseket, amelyeket haiku néven ismerünk - mind a hó szépségét, egyetlen nagy témáját ünnepli.

Egy nap megérkezik a császári udvarból a császári költő. Hallott Yuko verseinek szépségéről, és eljött, hogy személyesen találkozzon a fiatal költővel. A császári költő egyetért abban, hogy a verseknek sajátos zenéjük van, de a császári költő megjegyzi, hogy szín híján Yuko versei arra vannak ítélve, hogy láthatatlanok maradjanak a világ számára. Ha a fiatal költő meg akarja tanulni a színeket, Japán déli részén, a nagy művész Sosekinél kell tanulnia.

Yuko elindul egy áruló útra, amely egész Japánon keresztül vezet. Fázva, éhesen és kimerülten találkozik egy látomással, amely örökre megváltoztatja az életét. Egy jégbe fagyott nő az. Halványarany hajával, jégkék szemével és hófehér arcával a halott szépség Yuko megszállottja lesz. Ki volt ez a nő? Hogyan érte a halál szeretett hójának mélyén?

Soseki ajtajához érve Yuko megdöbbenve tapasztalja, hogy a színek nagy mestere vak. Fokozatosan tanulja meg, hogy a szín nem rajtunk kívül, hanem bennünk van. Megtudja majd mesterének szamuráj múltját is... és Soseki kapcsolatát a havas nővel. Ez egy gyönyörű szerelmi történet, amely visszhangra talál majd Yuko sajátjában, amikor megtalálja saját, élő, havas lányát.....

A minimalista prózából megalkotott lenyűgöző vizuális képekkel a Hó olyan finom és inspiráló, mint a haiku-költészet, amelyet ünnepel és utánoz. A gyors és üdítő olvasmány, a regény egy gyönyörű szerelmi történettel kényezteti az olvasót, miközben finoman lebegtet olyan gondolatokat, mint például, hogy mi a művészet és az érzékelés természete? Mi a szenvedély helye a művészetben és az életben? A rendkívül romantikus és kecsesen megírt Hó arra hivatott, hogy kultikus klasszikussá váljon.