Értékelés:
Joseph Epstein önéletrajza lebilincselő és humoros reflexiót nyújt életéről, az irodalmi világban szerzett tapasztalatairól és nevezetes találkozásairól. A könyv különösen Epstein rajongói, valamint az amerikai kultúra és irodalom iránt érdeklődők számára vonzó, bár némi kritikával is találkozott.
Előnyök:⬤ Jól megírt és szórakoztató
⬤ könnyed, szellemes próza
⬤ gazdag betekintés az amerikai irodalomba és kultúrába
⬤ egy egyedülálló élet részletes elbeszélése
⬤ vonzó Epstein rajongói és az irodalomtörténet iránt érdeklődők számára
⬤ széles körben ajánlott, különösen bizonyos rétegek, például a Northwestern öregdiákjai és esszéisták számára.
⬤ Egyes olvasók önelégültnek és nagyképűnek találják a szerzőt
⬤ kritika az írói stílus vélt lustasága miatt
⬤ nem mindenki értékeli véleményét vagy megosztott anekdotáit
⬤ néhány kritikus megjegyezte, hogy hiányzik a korában elvárható bölcsesség mélysége.
(11 olvasói vélemény alapján)
Never Say You've Had a Lucky Life: Especially If You've Had a Lucky Life
Gazdag és komikus portré az amerikai élet és az irodalmi világ elmúlt nyolcvan évének radikális változásairól.
Egy önéletrajz általában indoklást igényel. A nagy önéletrajzokat - Benvenuto Cellini, Jean-Jacques Rousseau, Benjamin Franklin és Henry Brooks Adams önéletrajzait - az indokolta, hogy szerzőik érdekes időkben éltek, radikálisan új eszméket vallottak, vagy nagy eseményekben vettek részt. Joseph Epstein egyik ilyen szempontból sem felel meg. Az élete csendes volt, számos szempontból szerencsés, és távolról sem volt drámai. De egyben jelképes is volt az országunkban a második világháború óta bekövetkezett nagy változásokra.
Kispolgári, középnyugati környezetben nőtt fel, és Chicago városa nagy szerepet játszik az életében. Szerencsés szelvényt húzott a szülői lottón, és boldog gyermekkora a játszótereken és a drogériákban lógva telt. A gimnáziumi bálokon ő volt a rumbakirály, az autósmoziban pedig sosem jutott olyan messzire a lányokkal, mint amilyenre annyira vágyott. Huszonhat évesen, két év katonaság után nős volt, négy gyermek apja vagy mostohaapja, és New Yorkban élt egy magazin alszerkesztőjének csekély fizetéséből. Lángolt benne az ambíció, de a csalódottság béklyóba kötötte. Kitört, amikor az arkansasi Little Rockba költözött, hogy a polgárjogi mozgalom csúcspontján a város szegénységellenes programját irányítsa. Írói karrierje felvirágzott, tanítani kezdett a Northwestern Egyetemen, és huszonöt éven át szerkesztette az egyik legnagyobb értelmiségi folyóiratot.
A Never Say You've Had a Lucky Life (Soha ne mondd, hogy szerencsés életed volt) egy radikális változásokkal átitatott élet intim pillantása: egy hagyományosan erkölcsi kultúrából egy terápiás kultúrába, egy olyan korszakból, amikor a nagycsalád erős volt, a jelenlegi csökkentett státuszba, a nyomtatásból a digitális életbe, amely a pixel háborúját mutatja be a nyomtatással szemben, és így tovább. De Epstein témáinak minden komolysága ellenére ez a könyv a komikus nézőpontja miatt is emlékezetes, és azért, mert folyamatosan emlékeztet arra, hogy az élet mennyire kiszámíthatatlan, változatos és csodásan gazdag tud lenni.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)