Soha nem leszek sokáig távol

Olvasói vélemények

Thomas Christopher Greene „Soha nem leszek már sokáig távol” című könyve vegyes kritikákat kapott, kiemelve a lebilincselő és érzelmileg gazdag elbeszélést, valamint néhány kritikát a tempó és a kiszámíthatóság tekintetében. Sok olvasó értékeli Greene leíró írását, különösen ami a kulináris elemeket és a vermonti környezetet illeti, míg mások a karakterfejlődést hiányosnak vagy a cselekményt túlságosan leegyszerűsítőnek találják.

⬤ Magával ragadó és lebilincselő történet, amely az elejétől fogva magával ragadja az olvasót.
⬤ Jól kidolgozott karakterek és gazdag érzelmi mélység.
⬤ Gyönyörű leírások az ételekről és a vermonti tájról.
⬤ Világos és tömör írásmód, amely fenntartja az olvasók érdeklődését.
⬤ A családi kötelékek és az emberi hibák témái sok olvasó számára rezonálnak.
⬤ Sok olvasó hűséges rajongója a szerzőnek, és szereti az általános írói stílusát.

⬤ Néhány olvasó szerint a tempó nem egyenletes, az erős kezdés a közepén meginog.
⬤ A kritika szerint a könyv kiszámítható, és hiányzik belőle az érdemi cselekményfejlődés.
⬤ A hosszadalmas leírásokat úgy tekintik, mint amelyek hátráltatják az elbeszélést.
⬤ Egyes olvasók a filozófiai elemeket erőltetettnek vagy mesterkéltnek érzik.
⬤ Néhány kritika inkább romantikus regényként írja le, mintsem mélyen magával ragadó történetként.

(22 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

I'll Never Be Long Gone

Könyv tartalma:

A testvérek, Charlie és Owen Bender élete örökre megváltozik azon az éjszakán, amikor apjuk besétál a vermonti erdőbe, halálvágytól vezérelve és egy puskával. A második sokk akkor éri őket, amikor búcsúlevelében a családi éttermet egyedül Charlie-ra hagyja, Owennek pedig azt az utasítást adja, hogy kövesse a saját útját, bárhová is vezesse az.

Évekkel később az étterem sikeres. A szeretett bátyja távolléte miatt Charlie életében keletkezett űr végül kitöltődik, amikor egy szenvedélyes viszonyból mélyen kielégítő házasság lesz. És most a tékozló fiú, Owen hazatér, hogy újra befogadják a családba. De a kegyetlen örökség, amely szétszakította a testvériséget, olyan sebeket ejtett, amelyeket nem könnyű begyógyítani... és számvetésre van szükség.

--Brett Lott, dicséret a Mirror Lake-ről.