Sojourner Truth elbeszélése

Olvasói vélemények

A „The Narrative of Sojourner Truth” című könyvről szóló kritikák kiemelik, hogy a könyv jelentős és hatásos olvasmány Sojourner Truth életéről, a rabszolgasorban élő nő életéről, aki az abolicionista és a nők jogaiért küzdő mozgalom nagyhatású alakja lett. Az olvasók dicsérik bátorságát, hitét és a rabszolgaságban szerzett tapasztalatainak eleven elbeszélését. Néhány kritika azonban megemlíti az elbeszélés írásmódját és szervezését, megjegyezve, hogy néha kezdetlegesnek tűnik, és időnként hiányzik belőle a szerkezet.

⬤ Inspiráló és erőteljes történet Sojourner Truth életéről.
⬤ Személyes és megrendítő nézőpontot nyújt a rabszolgaságról egy olyan embertől, aki átélte azt.
⬤ Gyönyörűen megírt (a szellemíró megjegyzései ellenére) és magával ragadó.
⬤ Elősegíti a rabszolgaság és a faji elnyomás megértését az amerikai történelemben.
⬤ Fiatal olvasóknak és oktatási intézményeknek ajánlott.
⬤ Egyes kiadásokban a nagy betűméret megkönnyíti az olvasást.
⬤ A hit, a rugalmasság és az aktivizmus fontos témáit veti fel.

⬤ Az írásmód kezdetleges és nem eléggé kifinomult, ami befolyásolja az elkötelezettséget.
⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy az elbeszélés szervezése nem egységes.
⬤ A szellemíró hangja néha háttérbe szorítja Sojourner Truth hangját.
⬤ Hiányzik a mélység bizonyos területeken, mint például a nők jogaiban betöltött szerepe az elbeszélés után.
⬤ Egyes részek és részletek szükségtelennek vagy az adott olvasó számára nem megfelelőnek tűntek.

(301 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Narrative Of Sojourner Truth

Könyv tartalma:

Sojourner Truth (született Isabella (Belle) Baumfree) afroamerikai abolicionista és nőjogi aktivista volt. Truth a New York-i Ulster megyei Swartekillben született rabszolgasorban, de 1826-ban csecsemő lányával együtt megszökött a szabadságba. Miután bírósághoz fordult fia visszaszerzéséért, 1828-ban ő lett az első fekete nő, aki ilyen ügyet nyert egy fehér emberrel szemben.

1843-ban adta magának a Sojourner Truth nevet, miután meggyőződött arról, hogy Isten arra hívta, hogy hagyja el a várost, és menjen vidékre, „tanúságot téve a reményről, amely benne van”. Legismertebb beszédét 1851-ben, az ohiói Akronban (Ohio) megrendezett Ohioi Nőjogi Konvención mondta el rögtönzött beszédét. A beszéd a polgárháború idején „Ain't I a Woman?” címen vált széles körben ismertté, az eredeti beszéd egy más által átírt változata, amely sztereotip déli dialektust használt; holott Sojourner Truth New Yorkból származott, és hollandul, mint anyanyelvén nőtt fel. A polgárháború alatt Truth segített fekete katonákat toborozni az Unió hadseregébe; a háború után sikertelenül próbált földtámogatásokat szerezni a szövetségi kormánytól a volt rabszolgák számára.

Truth elkezdte diktálni emlékiratait barátnőjének, Olive Gilbertnek, és 1850-ben William Lloyd Garrison magánkiadásban kiadta könyvét, The Narrative of Sojourner Truth: A Northern Slave (Sojourner Truth elbeszélése: Egy északi rabszolga) címmel.

Forrás: Az igazságszolgáltatás és az igazságszolgáltatás és a demokrácia: Wikipédia.