Értékelés:
Az Alice Oseman által írt „Solitaire” című könyvről szóló kritikák a vélemények széles skáláját mutatják be, kiemelve az erős jellemfejlődést, különösen Tori Spring esetében, és a mentális egészséggel kapcsolatos kihívások őszinte ábrázolását. Sok kritikus értékeli a 'Heartstopper' sorozathoz való kapcsolódást és a magával ragadó írói stílust, míg néhányan elégedetlenségüket fejezik ki a cselekmény és a jellemfejlődés bizonyos aspektusaival kapcsolatban. A könyv sötétebb témák feltárása egyes olvasók körében visszhangra talál, míg mások szerint hiányzik belőle az elbeszélői mélység.
Előnyök:⬤ Erős jellemfejlődés, különösen Tori Spring esetében.
⬤ A mentális egészségügyi problémák őszinte és átélhető ábrázolása.
⬤ A „Heartstopper” univerzumhoz való kapcsolódás gazdagítja az olvasási élményt.
⬤ Magával ragadó, jól megírt elbeszélés, amely magával ragadja az olvasót.
⬤ Az idősebb tizenévesek számára is alkalmas mélyebb témákat kínál, és tisztelettudóan foglalkozik a komoly témákkal.
⬤ Gyönyörű borítóterv és a fizikai könyv minősége az olvasók által nagyra értékelt.
⬤ Néhány olvasó lassúnak találta a tempót, a cselekmény csak a könyv későbbi részében válik hangsúlyossá.
⬤ Vegyes érzések a történet befejezésével és megoldásával kapcsolatban.
⬤ Egyes karakterek, köztük Tori, nehezen azonosíthatónak vagy túlságosan önironikusnak tűnhetnek.
⬤ A nyomasztó témák nem minden olvasó számára lehetnek vonzóak.
⬤ A kritikusok megjegyzik, hogy a főszereplő depressziójának feltárása nem elég mélyreható, és a karakter viselkedése ellentmondásos.
(441 olvasói vélemény alapján)
Alice Oseman, a 2021-es Ifjúsági Könyvdíjjal kitüntetett Loveless szerzőjének debütáló regénye.
A pasziánszban azok a karakterek szerepelnek, akik a Heartstopper című szeretett sorozatot - amely ma már a Netflix nagyszabású sorozata - ihlették.
A nevem Tori Spring. Szeretek aludni és szeretek blogolni. Tavaly - még a Charlie-val kapcsolatos dolgok előtt, és mielőtt szembe kellett néznem az érettségi és az egyetemi jelentkezések kemény valóságával, valamint azzal a ténnyel, hogy egy nap tényleg el kell kezdenem beszélgetni az emberekkel - voltak barátaim. Azt hiszem, a dolgok nagyon másképp alakultak, de ennek már vége.
Most itt van a pasziánsz. És Michael Holden.
Nem tudom, mit akar a Solitaire, és nem érdekel Michael Holden. Tényleg nem.
