1945. augusztus 15-én a japán császár bejelenti, hogy országa feltétel nélkül megadja magát a szövetséges hatalmaknak. A japánok által ellenőrzött, "Mandzsukuo" nevű területen élő japán telepesek tízezreit elhagyja a kormányuk, amely még azt is követeli, hogy saját életük kioltásával bizonyítsák hűségüket császáruk iránt.
A tizenhárom éves Okamura Hanakót, a japán hadiárvát egy könyörületes kínai házaspár fogadja örökbe.
1972-ben normalizálódnak a kapcsolatok Kína és Japán között, és sok japán árva visszatér Japánba, de Hanako elutasítja apja és testvére hívását, hogy hazatérjen.
Duanmu Zhengliang Kínában születik Hanako és férje, Ikeda Yao, egy másik japán árva gyermekeként. Megdöbben, amikor felnőttként megtudja, hogy japán származású.
Zhengliang megismerkedik Tong Xinnel, egy intelligens, elvhű és gyönyörű újságírónővel, és érzelmeket táplál iránta. Beleegyezik, hogy interjút készítsen a lány újságjának, és elhatározzák, hogy cikket írnak a mandzsúriai japán árvákról. Azonban, miközben Japánban tartózkodik egy tudományos csereprogram keretében, egy Arikawa Kikumiko nevű bájos doktorandusz megkéri, hogy maradjon vele.
Hanako két hazája, Japán és Kína, valamint a vér szerinti szüleihez való kötődése és az őt örökbe fogadó kínai szülők iránti szeretete között ingadozik.
Zhengliang, a japán háborús árvák leszármazottja, identitásával küzd: "sem nem kínai, sem nem japán.".
Miért nem kímélte a kínai újságírók két generációja a japán hadiárvák történetének dokumentálását és nyomon követését?
Sok japán a mandzsúriai japán telepesek leszármazottja. Miért gyűlnek össze minden évben Tokió külvárosában egy olyan emlékmű előtt, amely arra a földre néz, ahol őseik éltek, és énekeket énekelve hirdetik, hogy "Mandzsukuo a mi hazánk"?
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)