Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Fateful Years 1938-1945
A Magyarországon kívül kevéssé ismert Nagybaczoni Nagy Vilmos (1884. május 30.-1976. június 21.) volt az első magyar, akit a Yad Vasem a "Nemzetek Igaza" címet adományozta.
Az erdélyi Parajdon (ma Praid, Hargita megye, Románia) székely felmenőkkel rendelkező kisnemesi családban született Nagy korán ígéretesnek mutatkozott. Kiemelkedő korai pályafutását követően a Magyar Királyi Honvédségben tábornoki rangig emelkedett. Politikai indíttatásból 1941. március 31-én altábornagyi ranggal nyugdíjazták.
1942 szeptemberében a magyar régens, Horthy Miklós felkérte Nagy tábornokot, hogy térjen vissza a nyugállományból, és fogadja el a honvédelmi miniszteri tárcát. Ebben a pozícióban Nagy igyekezett távol tartani a hadsereget a politikától, megfékezni a hadsereg nácibarát frakcióját, és küzdött a hadsereg modernizálásáért és megőrzéséért, hogy megakadályozza az első világháborúban történt tragédia megismétlődését. Azzal, hogy ragaszkodott ahhoz, hogy humánusan bánjanak minden katonával, beleértve a munkaszolgálatos századokban szolgálókat is, Nagy a nyilasok célpontjává vált, akik sürgették eltávolítását hivatalából. A szélsőjobboldal folyamatos támadásai közepette Nagy 1943. június 8-án lemondott.
A fasiszta nyilasok nem elégedtek meg azzal, hogy Nagyot 1944. október közepén, a kormány átvétele után eltávolították miniszteri tisztségéből, és a csendőrség november 16-án letartóztatta őt otthonában. Miután a nyilasok egyik börtönében fogva tartották, átszállították a sopronhidai börtönbe. A Vörös Hadsereg közeledtével a foglyokat, Németországba szállították. Szabadulása 1945. április 28-án, vasárnap történt. Nagy Zimmernben volt, amikor az amerikai csapatok május 1-jén odaértek.
Nagy tábornok 1946-ban tért vissza Magyarországra, és amíg szabadon választott kormány volt, megírta az 1938-1945 közötti kritikus időszakról szóló emlékiratát, a Végezetes esztendők címűt, amely először 1947-ben jelent meg. Az 1947-es kommunista hatalomátvétel után igazságtalanul megtámadták, lakását elkobozták, nyugdíját megvonják. Kertészként és gondnokként a Pilisi Parkerdő faiskolájában talált munkát, később fémkovácsként helyezkedett el.
Ezt a tisztességes, elveit soha el nem hagyó embert 1965-ben a jeruzsálemi Yad Vasem Intézet az első magyar "Igazságos a nemzetek között" címmel tüntette ki. Nagybaczoni Nagy Vilmos haláláig írással, szerkesztéssel és olvasással maradt aktív. 1964-ben átdolgozta és frissítette emlékiratait, amelyeket ebben a kiadásban angolra fordított.
Nagybaczoni Nagy Vilmos 1976. június 21-én, nem sokkal kilencvenkettedik születésnapja után Piliscsabán halt meg.