Sot-Weed Factor

Olvasói vélemények

A John Barth által írt The Sot-Weed Factor a szatíra, a történelmi fikció és az irodalmi játékosság mesteri ötvözeteként ismert. Összetett cselekmény, gazdag jellemfejlődés és a 18. századi irodalmat idéző írói stílus jellemzi. A regény az identitás, az ártatlanság és a gyarmati élet témáit humorral és mélységgel dolgozza fel, és ezzel kivívta helyét a klasszikus amerikai regények között. Sok olvasó nagyra értékeli a szövevényességét és a komikus elemeket, bár egyesek kihívásnak találják a sűrű stílusa és hossza miatt.

⬤ Bonyolult cselekmény és gazdagon kidolgozott karakterek.
⬤ A szatíra és a történelmi fikció hatásosan keveredik.
⬤ A 18. századi nyelv és stílus mesteri használata.
⬤ Komoly témák mellett humort is kínál.
⬤ Az amerikai irodalom klasszikus műveként ismerik el.
⬤ Magával ragadó történetmesélés, többrétegű jelentéssel.

⬤ Az elbeszélés nehezen és lassan indul.
⬤ Egyes olvasók szerint időnként hosszadalmas és bonyolult.
⬤ A bonyolult szókincs és mondatszerkezet egyesek számára zavaró lehet.
⬤ Az egyik kiadásból hiányoztak oldalak, ami zavart okozott a csúcspontot illetően.

(80 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Ez Barth legkiválóbb remekműve. Ez a modern klasszikus fergeteges tisztelgés a legalattomosabb emberi gonoszságok előtt, egy olyan hőssel, aki "az egyik legszórakoztatóbb...

aki Candide óta... bejárta a világot". "Ünnep.

A tizennyolcadik századi pikareszk regény - gondoljunk csak Fielding Tom Jonesára vagy Sterne Tristram Shandyjére - szatírája sűrű, vicces, végtelenül ötletes (és, oké, igen, hosszúra nyúlt), ugyanakkor komoly képet ad az ártatlanságra váró buktatókról is, ahogy az bizonytalan utat jár be a világban.

A tizenhetedik század végén járunk, és Ebenezer Cooke költő, kötelességtudó fiú és elszánt szűz, aki Angliából Marylandbe utazik, hogy birtokba vegye apja dohány (vagy "sot weed") ültetvényét. Végül azt is elhitetik vele, hogy a harmadik Lord Baltimore megbízást kapott egy epikus költemény, a The Marylandiad megírására.

A dolgok azonban nem mindig azok, aminek látszanak. Valójában a dolgok szinte soha nem azok, aminek látszanak. Candide óta nem látott egy állhatatos lélek ennyi furcsa jelenetet, és nem nézett szembe ennyi veszéllyel.

Kalózok, indiánok, ravasz prostituáltak, fegyveres lázadók - Cooke mindet elviseli, ráadásul a szüzességét is megtámadják nők és férfiak egyaránt. Barth nyelvezete lehetetlenül gazdag, gonoszul viccesen veszi át a régi angol retorikát és az amerikai önértékelést. A biztonság kedvéért történeteket is beledob a történetekbe, köztük a Pocahontas-történet legviccesebb újramesélését - amely John Smith kapitány "titkos" naplóiból derült ki -, amit valaha is el mert mondani valaki." -- Time.