Spain Bleeds: The Development of Battlefield Blood Transfusion During the Civil War
A háborút néha tévesen az orvosi innováció fő hajtóerejének tekintik. Mindazonáltal a katonai konfliktus a még kísérleti stádiumban lévő felfedezések megvalósítását is megköveteli.
Ilyen volt a spanyol polgárháború idején a vértranszfúzió gyakorlata, amikor a vér iránti hatalmas vérigény miatt azonnal a transzfúziós orvostudomány olyan áttöréseihez folyamodtak, amelyek még nem épültek be a standard orvosi gyakorlatba. A spanyol polgárháború új korszakot nyitott a vértranszfúziós orvoslásban. Frederic Durán-Jordà és Carlos Elósegui Sarasoles, a köztársasági hadsereg, illetve a felkelő erők vérátömlesztési szolgálatainak vezetői újítók voltak a tartósított vérrel történő közvetett vérátömlesztés terén.
Nemcsak hogy szinte a semmiből kellett létrehozniuk olyan transzfúziós szolgálatokat, amelyek háborús körülmények között is képesek voltak ellátni a hadjáratba induló hadseregeket vérrel, hanem meg kellett küzdeniük az egészségügyi intézményekkel is, és meg kellett győzniük orvostársaikat tevékenységük értékéről (nem is beszélve annak tudományos jelentőségéről). A Köztársaság Vértranszfúziós Szolgálata valóban nemzetközi erőfeszítés volt, a világ minden tájáról érkező önkéntes orvosok primitív és gyakran veszélyes körülmények között végeztek vérátömlesztési munkát.
Mindannyian egy embertől, a fiatal katalán hematológustól, Frederic Durán-Jordàtól, a polgárháborús vérátömlesztési orvostudomány vitathatatlan úttörőjétől vették a vezetést. A háború kitörésekor a szerény kezdetekből kiindulva olyan vértranszfúziós szolgálatokat hoztak létre Spanyolországban, amelyek később kulcsfontosságúvá váltak a második világháborúban elesettek kezelésében, és amelyek a fejlett világ vérátömlesztéses orvoslásának jövőbeli fejlődését alakították.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)