Olvasói vélemények
Összegzés:James Stejskal „Special Forces Berlin” című könyve az amerikai hadsereg különleges alakulatainak a hidegháború alatti műveleteinek átfogó története, különös tekintettel a Berlinben állomásozó „A” különítményre. A könyv jól megalapozott, dokumentálja a titkos küldetéseket, és betekintést nyújt azoknak a katonáknak az életébe, akik egy gyakran mellőzött egység tagjai voltak. Az első kézből származó beszámolókat alapos történelmi kutatással ötvözi, így a hadtörténelem szerelmesei számára lebilincselő olvasmány.
Előnyök:⬤ A különleges erők egy egyedülálló egységének alapos és jól kutatott története.
⬤ Betekintést nyújt a hidegháború alatti titkos műveletekbe.
⬤ A szerző első kézből származó, az egység tagjaként szerzett tapasztalatai hitelesebbé teszik a könyvet.
⬤ Magával ragadó elbeszélés, amelyet nehéz letenni.
⬤ Kiemeli az eddig ismeretlen küldetéseket, köztük az iráni túszmentést.
⬤ A katonai szakemberek és a történelem iránt érdeklődő általános olvasók számára egyaránt vonzó.
Hátrányok:⬤ Számos helyesírási és nyelvtani hibát tartalmaz.
⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy a középső részek kissé vontatottak vagy unalmassá váltak.
⬤ Egyes beszámolók száraznak vagy drámaiatlannak tűnhetnek.
⬤ Megjegyezték, hogy több részletet szerettek volna megtudni a konkrét küldetésekről és a kiképzés alakulásáról.
(161 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Special Forces Berlin: Clandestine Cold War Operations of the Us Army's Elite, 1956-1990
Könyv tartalma:
Kevéssé ismert tény, hogy a hidegháború idején az amerikai hadsereg két különleges alakulatát messze a vasfüggöny mögött, Nyugat-Berlinben állomásoztatták. A két különítmény létezése és küldetése szigorúan titkos volt.
A Szovjetunió és a Varsói Szerződés szövetségesei hatalmas hadseregei hatalmas fenyegetést jelentettek a nyugat-európai nemzetekre. Az amerikai katonai tervezők úgy döntöttek, hogy szükségük van egy tervre, amellyel lelassíthatják a várhatóan bekövetkező óriásháborút, ha és amennyiben háború kezdődik. A terv a berlini különleges erők terve volt. Az 1956 közepén Berlinbe érkező első 40 embert hamarosan további 60-zal erősítették meg, és ez a 100 katona (és utódaik) 1990-ig mindössze két óra leforgása alatt készen állt arra, hogy háborúba vonuljon egy közel egymillió Varsói Szerződéses erő által megszállt ellenséges területen.
Feladatuk az volt, hogy az ellenséges vonalak mögött pusztítást végezzenek, és időt nyerjenek a túlerőben lévő NATO-erőknek a városból való kitörésre. A valóságban ez egy ambiciózus és rendkívül veszélyes, sőt öngyilkos küldetés volt. A magasan képzett és németül folyékonyan beszélő katonák mindegyike egy meghatározott területet kapott. Képzettek voltak a titkos műveletekben, a szabotázsban, a hírszerzésben, és képesek voltak szükség esetén önálló operátorként cselekedni, elvegyülve a helyi lakosság körében, és észrevétlenül dolgozni egy olyan városban, amelyet elárasztottak a kémek, akik minden lépésükről információt kerestek.
A Berlini Különleges Erők egy olyan egyedi egység volt, amelynek nem volt párja. A nem hagyományos hadviselésben jártas, új típusú katonák örökségét hagyta hátra, akiket más bevetéseken is kerestek, többek között az 1979-es teheráni amerikai túszok kiszabadítására tett kísérlet során. Miután az amerikai kormány 2014-ben hivatalosan elismerte létezésüket, hihetetlen történetüket most már el lehet mesélni.
