Spekulatív feketeség: A faj jövője a tudományos-fantasztikus irodalomban

Olvasói vélemények

A könyv a feketeséget a tudományos-fantasztikus irodalom és a fandom kontextusában vizsgálja, különösen a faj és a spekulatív fikció közötti kapcsolódási pontokat tárgyalja. Bemutat egy sor fandom-kategóriát, miközben azt vizsgálja, hogy a fekete karakterek és kultúrák hogyan jelennek meg és értelmeződnek újra ezekben a narratívákban. A művet dicsérik átgondolt elemzéséért, bár némi kritika is éri, amiért figyelmen kívül hagyja a téma bizonyos aspektusait.

⬤ A sci-fi és fantasy rajongók számára rezonáló intelligens vita
⬤ kiszélesíti a „fekete tapasztalat” megértését az irodalomban
⬤ hasznos a fekete sci-fi írók számára
⬤ termékeny keretet biztosít a kreatív és intellektuális törekvések újragondolásához
⬤ a faji reprezentáció elkötelezett elemzése a fandomban.

⬤ Egyes kritikusok szerint a műfajon belüli fontos karaktereket és dinamikákat hagy figyelmen kívül, különösen a „Star Trek”-ben
⬤ a narratív struktúrákkal kapcsolatos bizonyos állítások megalapozatlannak tekinthetők
⬤ egyesek szerint nem terjed ki teljes mértékben a tárgyalt fandomok minden lényeges aspektusára.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Speculative Blackness: The Future of Race in Science Fiction

Könyv tartalma:

A Speculative Blackness című könyvében Andr M. Carrington a spekulatív fikció erősen faji alapú műfaját - beleértve a sci-fi, a fantasy és az utópisztikus műveket, valamint azok rajongói kultúráját - elemzi, hogy bemutassa a médiában érvényesülő műfaji konvenciók és a feketeségnek a népszerű képzeletben tulajdonított jelentések közötti kapcsolatot.

Carrington érvelése a szerzőségről, a rajongásról és a faji hovatartozásról egy olyan műfajban, amelyet egyszerre marginalizáltak és ünnepeltek, fekete perspektívát kínál a tudományos-fantasztikus irodalom ikonikus alkotásaihoz. Megvizsgálja Nichelle Nichols színésznő karrierjét, aki az eredeti Star Trek tévésorozatban Uhura karakterét alakította, majd később a NASA toborzója lett, valamint a Star Trek: Deep Space Nine című spin-off sorozatot, amely egy fekete kapitány által irányított űrállomáson játszódik. Felidézi az 1950-es évek sci-fi fandomjának egy kulcsfontosságú, de figyelmen kívül hagyott pillanatát, amelyben a fanzinok olvasói és írói szembesültek a faji kérdésekkel, egy fiktív fekete rajongó íróval foglalkozva, és megkérdőjelezve a faji hovatartozás relevanciáját a fanzinokhoz való látszólagos hozzájárulásaival kapcsolatban. Carrington a Marvel képregények és a fekete tulajdonú Milestone Media képregénykiadó produkcióit vizsgálja, különös tekintettel a fekete szexualitás ábrázolására a cég zászlóshajójában, az Iconban. A Buffy, a vámpírvadász és a Harry Potter-sorozat fekete brit nőkről szóló online rajongói fikcióit is vizsgálja.

Az árnyalt elemzés során Carrington elméletileg vizsgálja a faj és a műfaj kapcsolatát a kulturális termelésben, és új értelmezéseket tár fel a feketeség jelentőségéről a huszadik századi amerikai irodalomban és kultúrában.