Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Spinoza and the Cunning of Imagination
Spinoza etikája és az etikai igazságok geometriai módszerrel való bizonyítására irányuló terve több mint háromszáz éve vonzza az olvasókat, és kihívások elé állítja őket.
A Spinoza és a képzelet ravaszsága című könyvében Eugene Garver a képzeletet használja vezérfonalként ehhez a műhöz. Más olvasók is vizsgálták már a képzeletet, hogy magyarázatot adjanak Spinoza politika- és vallásértelmezésére, de ez az első olyan vizsgálat, amely az etika egészének központi elemeként tekint rá - a képzelet mint olyan tulajdonság, amelyet művelni kell, és nem egyszerűen leküzdeni.
Spinoza kezdetben a képzeletet a gondolkodás elégtelen és zavaros módjaként mutatja be, amely mindig alárendelt a dolgokat oly módon megfelelően reprezentáló eszméknek, ahogyan azok vannak. Ebből látszólag az következne, hogy az embernek minél előbb meg kellene tisztítania elméjét a képzeletbeli elképzelésektől, és racionális elképzelésekkel kellene helyettesítenie azokat, de ahogy Garver mutatja, az Etika nem teszi lehetővé ezt a végső etikai cselekedetet mindaddig, amíg az ember nem műveli az erős képzeletet. Ez Garver számára „a képzelet ravaszsága”.
A haladás egyszerű cselekménye a képzeletnek köszönhetően összetett, fordulatokkal és felfedezésekkel teli utazássá válik. Garver számára a képzelet „ravaszsága” abban rejlik, hogy a képzelet segítségével képesek vagyunk felülemelkedni rajta.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)