Az utóbbi években a kortárs régészet jelentős mértékben megnőtt a jelentősége. Különösen érdekesek a 20.
századi háború és terror színterei Németországban, Európában és a világ számos más részén. Az emlékezés és az erőszak áldozataira való emlékezés mindig a figyelem középpontjában áll. Ez magában foglalja az áldozatokkal való méltó és etikus bánásmódot; gyakran arról van szó, hogy visszaadjuk nekik a nevüket és egyéni történetüket.
A tárgyi örökségek nagyon alkalmasak erre, legyenek azok a kényszermunkatáborok és megsemmisítő létesítmények barakkjainak szerkezeti maradványai, vagy az áldozatok és elkövetők számtalan tárgyi emléke, amelyek mély betekintést nyújtanak a korszakba. A foglyok, de a katonák globálisan megfigyelhető túlélési stratégiái szempontjából is különös jelentőséggel bír számos, a legegyszerűbb eszközökkel készült tárgy, amelyek a fogság, a háború előtti társadalmi életet hivatottak felidézni vagy emlékeztetni.