Sri Harmandar Sahib: Architecture - Engineering - Aesthetics (Golden Temple, Amritsar)
Sri Harmandar Sahib: (Aranytemplom, Amritsar) a szerző doktori kutatásán alapul, amelyért 2008-ban a Panjab Egyetem harmadszor is doktori címet adományozott neki. Ez a szentély az egyetlen olyan vallási építészeti példa a világon, amely a szikh hit szent könyvéből, a Sri Guru Granth Sahibból meríti koncepcióját és inspirációját. Az egész világon Aranytemplomként ismert, és a londoni székhelyű szervezet, a World Book of Records (WBR) a "világ leglátogatottabb helye" címet adományozta neki.
Bár a világ legnagyobb építészei terveztek modern épületeket a különböző vallások vallási építészete számára, a szerző szerint a 45 évszázados feljegyzett történelemben csak egyetlen építész említi az építészeti kreativitást, mint isteni ihletés aktusát. Ő a spanyol zseni, Antoni Gaudi, aki a Sagrada Familiában (A Szent Család) azt mondta, hogy minden a gondviselés műve.
Az említett megkülönböztetést egy olyan épülettervezéssel érték el, amely az emberi léptékeket alkalmazza, ellentétben más vallások istentiszteleti helyeivel, amelyek mindig a monumentális léptéket dicsőítik. Az Aranytemplom mérete hihetetlenül szerény, ami szintén az alázat kardinális elvét hangsúlyozza. Ráadásul a szentély magassága kisebb, mint a sudráknak, a hinduizmus legalacsonyabb kasztjának az indiai hagyomány szerint megengedett házmagassága. A szentélyt a földszintről két emelet magasan leereszkedve közelítik meg, éles ellentétben más vallások összes istentiszteleti helyével, amelyeket lépcsősoron keresztül közelítenek meg, hogy elérjék magas talapzatukat. Az Aranytemplom is szentként ünnepli az összes kardinális pontot, mivel az Isten által teremtett világegyetem szerves részét képezi, és tiszteletben tart minden olyan irányultságot, amelyet a hely kínál, ellentétben más vallások esetében, amelyek sérthetetlen előírást tesznek. A Földanya iránti feltétlen tisztelet nagylelkű hozzáállása, amely az Aranytemplom mind a négy oldalán lehetővé teszi a bejárást, kifejezi a szikh hit egyetemességét.
Figyelemre méltó, hogy az Aranytemplom egy nagy víztömegben, az Amrit Sarovarban (Elixír-tó) található.) A világ első ilyen jellegű könyve, Sri Harmandar Sahib - Építészet - Engineering - Aesthetics című könyvét egy formálisan képzett építész írta, akinek spirituális beállítottsága és a különböző tudományágakról szóló, hatalmas kutatásokon alapuló írásai nemzetközi elismerést váltottak ki.
A szerző meggyőzően bizonyította, hogy a szikh építészet ugyanolyan érvényes építészeti stílusként létezik, mint a hindu, buddhista, keresztény, iszlám stb. Következtetése az, hogy a szentély a szikh építészet mátrixa, anyja és csodája. Továbbá az Aranytemplom szerinte a spirituális építészet példaképe a világon.
