
Költészet. Nathalie Anderson negyedik verseskötete, a STAIN olyan kecsesen szövi és szeli át a kulturális rétegeket - második világháborús vadászpilóták, japán lakomák, időtlen ólomüveg készítésének módszerei, megdöbbentő reflexiók az emberi tapasztalatokról -, hogy a könyv mély meditációvá válik a tudatról.
"A STAIN verseit mohó kíváncsiság táplálja és hajtja. A nyelv áhítattal vándorol Angliában, Japánban és a családi életben. Meglepő képek ragyogtatják fel a strófákat, miközben gyönyörű és éleselméjű megfogalmazás gyönyörűen csilingeli a sorokat. Nathalie Anderson nagylelkű felfedező és csodálatos költő." --Eduardo C. Corral.
"Anderson csodás új könyve a címét egy világító versből meríti, amely arról szól, hogy az "üvegre égetett ezüstnitrát" hogyan változtatja azt "sárgássá, citromsárgává, sáfrányossá, kénné". Ahelyett, hogy a templomok ablakai által kibocsátott fényre koncentrálnánk, arra buzdít, hogy 'nézzük meg, min keresztül ragyog át: / nézd meg a foltot". Más oldalakon a "folt" jelentheti azt a hosszú árnyékot, amelyet szüleink vetnek az életünkre.
A zúzódást, amit a veszteség hagy.
A féktelen vágyakozás pírját.
És maga a nyelv utóíze. Anderson zseniálisan olvassa a halvány nyomokat, a koik "zúgását / és lármáját", ahogyan "belülről / a tó bőrét / piszkálják", és ezeket túláradóan hangzatos, alliterációval és belső rímekkel telezsúfolt sorokkal erősíti fel. A STAIN elkápráztatja a műkedvelőket ravaszságával - például három káprázatos és vadul különböző verssorozatot tartalmaz -, de az általános olvasókat is megtéríti puszta nagyívű briójával." --Lesley Wheeler.
"A STAIN Anderson eddigi leggazdagabb gyűjteménye. Friss és fékezhetetlenül leleményes (a nyelvben, a képekben, a gondolat és az érzés összekapcsolásának módjában), az ólomüveg világi dicshimnuszoktól az ólomüveg világításán át az elégiaszerű családi emlékekig és az én mélyebb, sötétebb bugyrainak szikével éles szondázásaiig. Ezek a versek felváltva áhítatosak, szexisek, ünneplőek, szatirikusak, epifánikusak, tárgyilagosak. Mégis, mindig egy egyedülálló energia mozgatja őket: a költő szorgos szeme befogadja a világot, meditatív elméje mereng rajta, képzelete átalakítja azt. Szeretem, hogy egyszerre vagy felváltva tud elkötelezett, figyelmes, távolságtartó, humoros, szenvedélyes, elemző lenni. Ez a könyv a változó hangnemek könyve is: a hevestől a gyengédségen át az ördögi gondoskodásig. Ezt hallani, érezni lehet a dikciójának pezsgésében: "A Rakusho, it's / huddle and scrum, it's sizzle / and spank, it's spurt and scud". A gyűjtemény alapjában véve mintha engedelmeskedne a vágyról szóló egyik versében szereplő implicit felszólításnak: "Az ember lát. Az ember elcsábul. Az ember megy / vagy nem megy. One pines, or not. Ennyi az egész. De az ember szenvedélyesen ünnepel is". --Eamon Grennan.