Stanley Kubrick filozófiája

Olvasói vélemények

A kritikák polarizáltan ítélik meg a könyvet: egyesek erősen kritizálják a hibák és a gyenge elemzés miatt, míg mások egyes cikkeket dicsérnek a minőségükért.

Egyes cikkek, különösen a „Gyilkosság”, a „Szemek tágra zártan” és a „2001” címűek, jól megírtak és éleslátóak, így érdemes elolvasni őket.

A könyvet ténybeli pontatlanságok és gyenge elemzések miatt kritizálják, különösen a szerkesztő részéről, és egyes kritikusok azt javasolják, hogy egyáltalán nem kellett volna kiadni.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Philosophy of Stanley Kubrick

Könyv tartalma:

Ötven év alatt Stanley Kubrick rendező a film legmegrendítőbb és legmaradandóbb képeit készítette. Filmjei az emberi élet, viselkedés és érzelmek kérdéseivel teli témák széles skáláját érintik: szerelem és szex, háború, bűnözés, őrület, társadalmi kondicionálás és technológia.

A témák e nagy változatosságán belül Kubrick a valóság különböző oldalait vizsgálja, és ezeket egy gazdag, az egzisztencializmushoz hasonló filozófiai látásmódban egyesíti. Talán minden más filozófiai koncepciónál jobban, az egzisztencializmus - az a meggyőződés, hogy a filozófiai igazságnak csak akkor van értelme, ha azt az egyén választja - az elefántcsonttoronyból szállt le, hogy a populáris kultúrára is hatással legyen. Kubrick szinte minden filmjében a főhős egy kemény és érzéketlen világgal találja magát szemben, akár a természetben, akár az emberi intézményekben keletkezik a konfliktus.

Kubrick háborús filmjei (Félelem és vágy, A dicsőség útjai, Dr.

Strangelove és Full Metal Jacket) azt vizsgálják, hogy az emberek hogyan kezelik legrosszabb félelmeiket - különösen a halálfélelmet -, amikor szembesülnek a háború abszurditásával. A Full Metal Jacket a fizikai és erkölcsi változások világát ábrázolja, egy folyamatosan változó környezetet, amelyben a rendre való törekvés veszélyes lehet.

A film azt vizsgálja, hogy milyen tragikus következményei vannak a hajthatatlan erkölcsi kódexnek egy állandóan változó univerzumban. A kötet esszéi Kubrick erkölcs és sors iránti érdeklődését vizsgálják, és számos filmjének középpontjában a sztoikus filozófia áll. A szerzők közül többen úgy találják, hogy életművét szkepticizmus, irónia és korlátlan hedonizmus jellemzi.

Kubrick olyan filmekben, mint az Egy óraszerű narancs és a 2001: Űrodüsszeia, szembesít azzal a gondolattal, hogy saját tudományos és technológiai újításaink ellen fogunk küzdeni. Kubrick filmjei a jövőről azt állítják, hogy a nihilizmus aktív formája lehetővé teszi az embereknek, hogy elfogadják a világ ürességét, és túllépjenek rajta, hogy az emberiség szabad és kreatív szemléletét alakítsák ki. A Stanley Kubrick filozófiája című kötet esszéi összességükben lebilincselő betekintést nyújtanak a rendezőnek a folyamatosan változó erkölcsi és fizikai világegyetemről alkotott szigorú víziójába.

Azt ígérik, hogy mélyebbé és összetettebbé teszik Kubrick jellegzetes filmjeinek értelmezését.