Starchild: Az ősrobbanás kozmoszának emberi jelentései

Olvasói vélemények

A könyv gyönyörűen megírt és fantáziadúsan megírt esszék sorozatán keresztül mutatja be a csillagászat felfedezését. A szerző hatásosan hívja fel az olvasókat, hogy elmélkedjenek a kozmoszban elfoglalt helyükről, személyes reflexiókat és tudományos meglátásokat fonva egybe. Sok recenzens egyedülállóan mélyrehatónak találta ezt a művet, így széles közönség számára alkalmas, beleértve az oktatókat és az alkalmi csillaglesőket is.

⬤ Ékesszóló és fantáziadús írás
⬤ elgondolkodtató esszék
⬤ egyedülálló módon ötvözi a személyes elmélkedéseket a tudományos fogalmakkal
⬤ alkalmas pedagógusok és csillagászok számára
⬤ pozitív fogadtatás az olvasók részéről
⬤ gazdagítja a csillagászat megértését.

Egyes olvasók túl elvontnak vagy költőinek találhatják, ha az egyszerű tudományos szövegeket kedvelik; a szerző személyes kapcsolatai miatt lehetséges az elfogultság.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Starchild: The Human Meanings of the Big Bang Cosmos

Könyv tartalma:

A teremtéstörténetek az emberi identitás alapját képezik. Az elmúlt évszázadban a tudomány egy drámai új teremtéstörténetet fedezett fel, egy olyan világegyetemet, amely egy ősrobbanással kezdődött, és amely rendkívüli rendbe, galaxisokba, bolygókba, életbe és agyakba fejlődött. Ez az új teremtéstörténet sok új értelmet ad az emberi életnek. Testünk a kozmikus evolúció egészét testesíti meg. Bennünk az ősrobbanás kaotikus energiái most sejteket szőnek; bennünk egy spirális galaxisból spirális DNS lett; rajtunk keresztül egy vak világegyetem végre felismerheti önmagát.

A Csillaggyermek mély csodálkozással, az irodalmi természetírás személyes, költői stílusával tárja fel a Nagy Bumm kozmoszát, és azoknak az embereknek az életét, akik felfedezték. A Starchild a tényeket és az elvont elméleteket valami valóságos, személyes és erőteljes dologgá változtatja; az eszméket identitássá változtatja. A hatalmas, fejlődő kozmosz összefüggésében szemlélve az élet ritka ajándékká válik. A Starchild a világegyetem hosszú útját ünnepli az életbe.

"Imádom az írásodat. Milyen csodálatos, hogy van képzelőerőnk, és hogy belelátunk a múltba. Nagyon tehetséges író vagy, és biztos vagyok benne, hogy az univerzumba való szondázásaid nagy örömet okoznak neked. A "szentjánosbogarak" gyönyörű. Annyi részt aláhúztam, ami különösen tetszett, hogy gyakorlatilag az egészet aláhúztam. Biztos vagyok benne, hogy Dr. Eiseley nagyon örült volna neki.".

Caroline Werkley, Loren Eiseley régi asszisztense.

"Gyönyörű. Régebben az volt a költők stílusa, hogy tudálékosan írjanak a tudományról, az emberekkel és az emberi állapottal kapcsolatba hozva azt. Lucretiusra és Miltonra gondolok. Kétlem, hogy az emberek sokat fognak törődni a tudománnyal, hacsak az olyan emberek, mint te, nem mesélnek róla úgy, ahogy te tetted. Hálás vagyok érte.".

Robert R. Wilson, a Fermilab alapító igazgatója a "Részecskegyorsító" című fejezetről.