Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Statistical Theory
Könyv tartalma:
STATISZTIKAI ELMÉLET A valószínűségi hitelesség és a. Error by LANCELOT HOGBEN. TARTALOM: Előszó oldal 7 1 A kortárs válság, avagy a bizonytalan következtetés bizonytalanságai 13 I. RÉSZ Az alapító atyák 2 Az alapító atyák és a szerencsejáték természetrajza 33 3 A véletlenszerűség és a szabály relevanciája 59 4 A tétek felosztása és az élet és halál lottója 83 5 A visszatekintés és Thomas Bayes mérlege no 6 Laplace helye és a klasszikus hagyomány nagy klimaktériája 133 II. RÉSZ. A HIBA ÉS A KITŰZÉS KALKULÁCIÓJA 7 A normáltörvény kerül a képbe 159 8 A legkisebb négyzetek módszere és a pontbecslés fogalma 182 9 Hiba, variáció és természeti törvény 210 10 Az egyszerű regresszió sztochasztikus modelljei 232 11 A faktorelemzés zsákutcája 257 III. RÉSZ. AZ ÖSSZESÍTÉSEK KALKULUSAI 12 Maxwell és az érettségi urna 279 13 A mendelizmus és a valószínűség két jelentése 297 IV. RÉSZ. A DÖNTÉSEK KALKULUSA 14 Statisztikai óvatosság és statisztikai következtetés 319 1 5 Döntésképtelenség és mintavétel-gazdaságosság 345 1 6 Indukció és tervezés, sztochasztikus és nem sztochasztikus 370 1 7 Recept és szabály a sztochasztikus indukcióban 399 1 8 A bizalmi vita és az ötödik kánon 433 1 9 Epilógus 454 I. függelék 477 II. függelék 480 III. függelék 485 IV. függelék 7 Index 07. ELŐSZÓ: Az alcímemben szereplő behaviorista szó használata pontosításra szorul.
Elsősorban J. B. Watson írásai révén került be a jelenlegi használatba, a Pavlovnak a kondicionált reflexekről szóló munkájának befogadását követő lelkesedés első szép fellángolásában. Watson azt a benyomást keltette, hogy az állati viselkedés minden formája, beleértve az emberi viselkedést is, végső soron a receptorok és az effektorok neurális vagy humorális koordinációjával magyarázható. Sem ez a tétel, sem annak cáfolata nem bizonyítható. Egy üstökös elpusztíthatja a Földet, mielőtt befejeznénk egy olyan mértékű kutatási programot, mint amilyet a határozószó végső soron sugall. Sok évvel ezelőtt, és egy számomra ma már nagyon érettnek tűnő esszékötetben, amelyet Eddingtons Nature of the Physical World misztikájának ellenirritálójaként írtam, a fogalom szűkebb meghatározását javasoltam, és egy olyan alter native-t ajánlottam, amely látszólag nem tetszett az idősebbeknek. Behaviorista alatt ebben a kontextusban azt értem, amit Ryle ért A tudat fogalma című nemrég megjelent könyvének záró részében. Amiről Ryle behaviorista szemléletként beszél, és amit én korábban inkább publicista szemléletnek neveztem, az nem foglalkozik a struktúrával és a mechanizmussal. A megismerés problémájának közös megközelítése nem ontológiai szinten történik. A kérdések azon csoportja, amelyet ebben az összefüggésben jövedelmező vizsgálati témának tekintünk, az episztemológia, vagy még inkább annak szintjén merül fel, amit G. P. Meredith episztemikának nevez.
Ha az egyetértés reményével szeretnénk megvitatni, hogy mit értünk tudáson vagy lehetőleg ismereten, akkor nyilvános szimpóziumunk napirendjének két fő témája a felismerés és a kommunikáció lesz, és ezeket ugyanazon probléma különböző aspektusaiként fogjuk megvitatni, amelyek egyikének sincs külön-külön értelme. Egy egyszerű illusztráció elegendő ahhoz, hogy mind a nem kommunikálható magánmeggyőződés érzelmi szintjén, mind a megfigyelhető viselkedés nyilvános vagy kommunikálható szintjén világossá tegyük a különbséget a folyamatnak tekintett megismerés és a statikus tárolásként felfogott tudás között. Az élő anyag természete 1930. 7 STATISZTIKAI ELMÉLET Feltételezzük, hogy B színvak a látható spektrum vörös és zöld tartományában lévő különbségekre, A pedig a fogalomnak a vonatkozó kontextusban szokásos értelemben normális...
