Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 6 olvasói szavazat alapján történt.
E remek gyűjtemény középpontjában három fantáziadús nővér áll, akik egy olyan világban nőttek fel, amelyet a veszteség és a várva várt gyász színesít, és amely az életüket a szorongás és a szomorúság nagy foltjaival festi meg. Hallunk történeteket egy dédnagybácsiról, akit megharapott egy cápa, egy oroszlánról, aki lemészárol egy szarvast, egy tornádóról, menekülő lovakról és egy fiúról, aki felakasztja magát egy fára.
E rémségek ellensúlyozására és az űr kitöltésére a nővérek egy meghitt, titkos fantáziavilágot teremtenek, amelynek legmeghatóbb darabja a nagy nővér meséje a szelkie-ről: "A szárazföldön a bundája nehéz volt/ mint a pörkölt bársony, ezért megtanulta magát/ levenni". Később a nővérek a parton egy fókabőrnek látszó tárgyat találnak. Sírni kezdenek.
A könyv első részében az óceán és a homok buja hátteret képez ezeknek a verseknek. Később egy űrhajóban találjuk magunkat, ahol a könyvtárosnak "olyan lágy akcentusa van, mint aki csak egy-két generációra van a Földtől".
Itt az interakciók az apa körül forognak, bár az ő jelenléte is álomszerű. A hang ezekben a versekben a gyász és a képzelet, a csend és a robbanás tökéletes keveréke.
A könyv finoman rendkívüli.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)