A kora újkor új korszakot nyitott a bőrjelölés történetében. Az intenzívebbé váló globális utazás és kereskedelem, különösen a rabszolga-kereskedelem, soha nem látott módon hozta kapcsolatba a különböző bőrjelölési gyakorlatokat. A Stigma Ázsia, Európa, Afrika és Amerika jellegzetes bőrkultúráit és bőrjelölési módszereit vizsgálja, amint azok a kora újkori világban elkezdtek keringeni és egymást átformálni.
A tetoválás, a bélyegzés, a stigmák, a keresztelési és szépségjelek, a sebek és hegek egymásba fonódó történeteinek kiemelésével ez a kötet megmutatja, hogy a kora újkori bőrjelölők és a megjelölt bőr olvasói nem egymástól elkülönülten gondolkodtak a különböző típusú bőrjelekről. Éppen ellenkezőleg, az európaiak az észak-amerikai, thaiföldi és Fülöp-szigeteki őslakosok tetoválását úgy írták le, hogy olvasóikat a Jeruzsálemben vagy Betlehemben kapott keresztény zarándokok tetoválásaira utalták. Amikor a boszorkányok ördögi jelét magyarázták, a teológusok azt állították, hogy az a szent jelek, például a keresztség vagy az isteni stigmák inverziója. A Stigma azt vizsgálja, hogy a kora újkori emberek hogyan használták a bőrön lévő maradandó jeleket a hagyományos szerepek és hiedelmek megerősítésére, és hogyan hibridizálták és alakították át a bőrjelölést, hogy megfeleljenek az új gazdasági és politikai igényeknek.
A kötetben a szerkesztőkön kívül Xiao Chen, Ana Fonseca Conboy, Peter Erickson, Claire Goldstein, Matthew S. Hopper, Katrina H. B. Keefer, Mordechay Lewy, Nicole Nyffenegger, Mairin Odle és Allison Stedman működtek közre.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)