Subaltern Silence: A Postcolonial Genealogy
Az alárendeltség nem tűnt el egyszerűen a gyarmatosítás után. Ehelyett, ahogy ez a tanulságos könyv mutatja, számos új, finom technika jelent meg, amelyek az emberek hatalmas csoportjain uralkodnak azáltal, hogy elhallgattatják őket.
Kevin Olson azt vizsgálja, hogyan hallgattatják el a kortárs társadalmak az alárendelteket: néha szó szerint elhallgattatva őket, gyakran pedig metaforaként használva az emberek hallgatásának más módjait. Az elhallgatás ilyen formái egyes embereket láthatatlanná tesznek, másokat a peremre szorítanak, és még mások hangját és tetteit leértékelik. A Subaltern Silence e technikák fejlődését az európai gyarmatosítás korai éveiig követi nyomon, Haiti forradalmára és posztkoloniális pályájára összpontosítva.
Az európai és a posztkoloniális világ gazdag archívumait feltárva Olson alapvető modern intézményeket és technológiákat - például a nyilvánosságot, a szabad sajtót, sőt a fokozatosan gondolkodó demokratikus forradalmat is - mint a kirekesztés helyszíneit kritizálja. A posztkolonialitás megjelenésével - érvel - az alárendeltség egyre absztraktabbá, virtuálisabbá és szimbolikusabbá vált.
Ennek ellenére ez áll a kortárs faji politika középpontjában, elválasztja a Globális Délt a Globális Északtól, és gyakran alig észrevehető módon osztja ki a kiváltságokat és terheket. A Gayatri Spivak és Michel Foucault gondolataival mélyen foglalkozó Subaltern Silence a gyarmatosítás és a posztkolonialitás új genealógiáját kínálja, amely történelmileg tájékozott és elméletileg gazdag.
