Az 1996. novemberi háború óta több mint két évtized telt el azóta, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban súlyosan megsértették és visszaéltek az emberi jogokkal és a nemzetközi humanitárius joggal, az emberi jogokkal és a nemzetközi humanitárius joggal.
Az országban szinte mindenhol elkövettek és a különböző konfliktusok során továbbra is elkövetnek nemzetközi bűncselekményeket, például nemi erőszakot, kínzást és tömeggyilkosságokat. Bár a KDK részes fele a polgári lakosság és a harcokban már nem részt vevő személyek védelmét szolgáló különböző nemzetközi eszközöknek, mint például az 1949. évi négy genfi egyezménynek és kiegészítő jegyzőkönyveiknek, a polgári lakosság továbbra is a különböző országúti bűnözők célpontja.
Ezek a nemzetközi okmányok, amelyek közül a legutóbbi a Római Statútum, arra kötelezik a részes államokat, hogy igazságszolgáltatási rendszereik segítségével büntessék meg az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértőit. Sajnos a büntetlenség továbbra is endemikus, mivel az igazságszolgáltatási rendszer letargikus és krónikusan képtelen visszaszorítani ezeket a különböző jogsértéseket.