Értékelés:
A könyv kritikus álláspontot képvisel a béranyasággal kapcsolatban, kiemelve annak a nőkre és a gyermekekre gyakorolt negatív hatásait, miközben arra ösztönzi az olvasót, hogy fontolja meg az etikai következményeket. A könyv számos kutatott érvet, ellentétes álláspontot és esettanulmányt tartalmaz, és célja, hogy felhívja a figyelmet a béranyaságra mint az emberi jogok megsértésére.
Előnyök:⬤ Alaposan kutatott, világosan bemutatott érvekkel
⬤ különböző nézőpontokat foglal magában, beleértve a béranyaságot támogató nézeteket is
⬤ közérthető nyelvezet
⬤ a béranyasággal kapcsolatos témák strukturált feltárása
⬤ kiemeli az etikai kérdéseket és elősegíti a tudatosságot
⬤ további kutatásokra ösztönöz.
⬤ Néhány olvasó pontatlanságokat talál az érvekben
⬤ kritika, hogy túlságosan hibásak
⬤ hiányoznak az anyasággal és a teremtéssel kapcsolatos spirituális megfontolások
⬤ egyes fejezetekben nehézkes lehet a tartalom.
(4 olvasói vélemény alapján)
Surrogacy: A Human Rights Violation
Leegyszerűsítve a rideg, kemény tényekre, a béranyaság egy olyan nő megbízása/vásárlása/bérlése, akinek a méhébe embriót ültetnek be, és aki így egy harmadik fél számára „tenyésztővé” válik. A béranyaságot nagymértékben támogatja a stagnáló IVF-ipar, amely új piacokat keres a 40 év feletti nők és a meleg férfiak számára, akik úgy gondolják, hogy „joguk” van a saját gyermekeikhez és a „családalapításhoz”.
A béranyaságot támogató csoportok a gazdag országokban, például Ausztráliában és Nyugat-Európában lobbiznak a kereskedelmi béranyaságra való áttérésért. Kapitalista neoliberális érvük az, hogy egy jól szabályozott termékenységi ipar elkerülné a szegény országok kizsákmányoló gyakorlatát. A határokon átnyúló béranyaság projektjének középpontjában az az ideológia áll, hogy a legalizált kereskedelmi béranyaság legitim eszköz arra, hogy a terméketlen párok és meleg férfiak olyan gyermekeket kapjanak, akik részben vagy egészben osztoznak génjeikben.
A nők, akiknek a teste nélkül ez a projekt nem lehetséges, inkubátorokká, sütőkké, bőröndökké válnak. A „termék-gyermek” pedig egy olyan árucikk, amellyel kereskedni lehet, és amely soha nem járult hozzá ahhoz, hogy „elvett gyermek” legyen: elvegyék a szülőanyjától, és idegeneknek, azaz „szándékolt szülőknek” adják.
A reproduktív rabszolgaság e gyakorlatának támogatói mégis a „tisztességes kereskedelemben működő béranyaságról” és a „felelős béranyaságról” beszélnek. A béranyaságban: A Human Rights Violation Renate Klein részletesen kifejti a béranyasággal szembeni kifogásait, megvizsgálva az úgynevezett béranyáknak, a petesejt-szolgáltatóknak és a heteroszexuális megbízó pár női partnerének okozott rövid és hosszú távú károkat. Klein a gyermekek jogait is megvizsgálja, és összehasonlítja a béranyaságot a (kényszer)örökbefogadás gyakorlatával.
Arra a következtetésre jut, hogy a béranyaság, akár úgynevezett altruista, akár kereskedelmi célú, soha nem lehet etikus, és felvázolja a Stop Surrogacy Now ellenállás formáit. www.stopsurrogacynow.com A terméketlen párokat és meleg férfiakat becserkésző globális reklámkampányok azok, amelyek több milliárdos, határokon átnyúló iparágak létrejöttéhez vezettek: a szó szoros értelmében a nők húsából szerzett pénz.
