'Roaming Freely Throughout the Universe'
A felfedezések kora nemcsak az európai hódítás és kereskedelem előtt nyitotta meg az utat, hanem a tudomány horizontját is szélesítette. A tizennyolcadik század második felére az utazás és a tudomány közötti kapcsolatot olyan széles körben elismerték, hogy már rutinszerűvé vált, hogy minden nagyobb felfedezőútra természettudósokat is bevontak.
A természeti jelenségek helyszíni tanulmányozásának szükségessége magától értetődőnek tűnhet. Egyesek azonban úgy vélték, hogy a terepmunka fő célja az volt, hogy mintákat gyűjtsenek az otthoni szakemberek szenvedélyes vizsgálatára. Érvelésük szerint a valóban értelmes tanulmányozáshoz olyan erőforrásokra volt szükség, amelyek nem álltak a terepen tartózkodók rendelkezésére. Ahogy a híres francia természettudós, Georges Cuvier fogalmazott: "csak a tanulmányok során lehet szabadon bebarangolni a világegyetemet".
Ebben a vitában Nicolas Baudin ausztráliai felfedezőútja (1800-1804), amelyen szakavatott terepgyűjtők és feltörekvő fiatal tudósok egyaránt részt vettek, kulcsfontosságúnak bizonyult. Az itt bemutatott esszék számos levéltári forrásra támaszkodva új szempontokat kínálnak Baudin tudományos utazóiról, munkájukról és annak örökségéről. Az olvasók mélyebben megismerhetik a Baudin-expedíció hozzájárulását a tudományhoz, és azokét, akik ezt a tudományt űzték.
Hozzászólók: Gabrielle Baglione, Andrew Black, Jean-Luc Chappey, Cedric Cremiere, Jean Fornasiero, John Gascoigne, Paul Gibbard, Philippa Horton, Michel Jangoux, Justin Jansen, Stephanie Pfennigwerth, Margaret Sankey, Nicole Starbuck, John West-Sooby.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)