To Set at Liberty: Essays on Early Christianity and Its Social World in Honor of John H. Elliott
John H. (Jack) Elliott, a San Franciscó-i Egyetem teológiai és vallástudományi professzor emeritusa, a társadalomtudományi kritika egyik alapító atyja, és annak a bibliaértelmezésre, valamint más ókori irodalmak értelmezésére való alkalmazása. Ebben a tisztelgésben a társadalomtudományi kritika 21 ismert művelője épít Elliott munkásságának és módszertanának különböző aspektusaira, illetve fejleszti azokat.
Norman Gottwald a társadalomtudományi kritika fejlődését és jelentőségét követi nyomon, David Aune a mágia fogalmát mint társadalmi-vallási kategóriát vizsgálja, Scott Bartchy Pál korinthusi gyarló tekintélyéről ír, Alicia Batten a gazdagok jellemzését vizsgálja Jakab levelében, Stephen Black János Krizosztomosz negyedik századi antiókhiai gyülekezetének etnikai identitását vizsgálja, Zeba Crook az emlékezetelméletet vizsgálja Lukács evangéliumában, Richard DeMaris a rituális tanulmányokat alkalmazza Márk evangéliumára, Jonathan Draper pedig a tisztaság és a szennyezettség szerepét vizsgálja a Gazdag ember és Lázár történetében, Dennis Duling a szaglást mint a társadalomtudományi tanulmányok elhanyagolt dimenzióját vizsgálja az ókori és bibliai irodalomban, Philip Esler a 17. Salamon-zsoltár lehetséges szerepét vizsgálja Jézus halálában, David Horrell az 1. Péter társadalmi stratégiájának szempontjait vizsgálja újra, Ralph Klein a birodalmi hatalomhoz való viszonyulást vizsgálja a Bél és a Sárkányban és Dánielben, Stuart Love a szellem agressziójáról szóló antropológiai tanulmányokat alkalmazza Lukács evangéliumára, James Mackey pedig megkérdőjelezi a Jézus isteni identitásáról alkotott hagyományos teológiai elképzeléseket, valamint Jézus perének hagyományos történeti értelmezéseit.
A többi fejezetben Bruce Malina a "szerző" kifejezést vizsgálja, és megkérdőjelezi, hogy az ókori írókra vonatkozó kifejezés megfelelő-e. Halvor Moxnes a történelmi Jézust a hagyományos etnikai és nacionalista identitásmodelleken túl vizsgálja, amelyek a témával foglalkozó kutatások alapját képezték, John Pilch modellt állít fel az olyan ókori alakok, mint Jézus társadalmi és pszichológiai fejlődésének megértéséhez, Richard Rohrbaugh a genealógia szerepét vizsgálja az Újszövetségben és annak világában, Herman Waetjen amellett érvel, hogy a jubileum háttérként és kontextusként áll a gonosz bérlőkről szóló példázatban, Robert Wilken bemutatja az 1Péter 2. fejezet szerepét és használatát. 13-17 a második századi vértanúkról szóló beszámolókban, Ritva Williams pedig ideológiai kritika mellett foglal állást a ravasz intéző példázatának vizsgálatakor.
