Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
Satire: Origins and Principles
Jonathan Swift szerint a szatíra olyan tükör, amelyben a szemlélő általában mindenki arcát felfedezi, kivéve a sajátját. és huszonnégy évszázad alatt a szatirikus irodalom tükre sokféle alakot öltött. Bizonyos technikák mégis folyamatosan visszatérnek, bizonyos témák időtlenek, és néhány célpont örökérvényű. A politika (az emberek rossz irányítása más emberek által) mindig is a szatíra célpontja volt, akárcsak a nemek közötti háború.
A szatíra mint alkotásmód és alkotói ösztönzés egyetemességét a lampoon és a paródia kultúrákon átívelő fejlődése bizonyítja. Mély gyökereit és változatosságát mutatja az allegória, a mese, az aforizma és más irodalmi alműfajok fennmaradása. Hodgart elemzi a szatírát a nyugati irodalom legbőkezűbb pillanataiban, Arisztophanésztől Brechtig. Elemzését grafikák és karikatúrák válogatása és tárgyalása egészíti ki.
A Szatíra továbbra is segít értelmezni azokat a konvenciókat, amelyek mintha szinte genetikailag öröklődtek volna át szatirikus őseiktől digitális kortársainkra. Ez különösen Hodgart ismételt utalásaiban válik nyilvánvalóvá, amelyek a szatírának a múlandóságra, a hétköznapok között való álcázásra, a pillanathoz való szólásra, és ezáltal a társadalomba való minél mélyebb integrálódásra való hajlamára utalnak. Brian Connery új bevezetője Hodgart elemzését a huszadik századi kritika fejlődésében a neki megfelelő helyre helyezi.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)