Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv olyan esszék gyűjteményét tartalmazza, amelyek a kortárs kultúrával és dizájnnal foglalkoznak, és amelyekben az éleslátó kommentárokat közérthető írásokkal vegyítik. Olvasmányossága és elgondolkodtató tartalma miatt jó fogadtatásban részesült, bár egyes kritikák a cím és a fogalmak időnkénti tisztázatlanságára, valamint a korábban megjelent művek beemelésére összpontosítanak.
Előnyök:⬤ Jól megírt és könnyen olvasható
⬤ elgondolkodtató témák
⬤ magával ragadó tartalom, amely az esszék között is fenntartja a kíváncsiságot
⬤ betekintést nyújt az építészetbe és a tértervezésbe
⬤ nem túlságosan tudományos, mégis megőrzi mélységét.
Hátrányok:⬤ Hiányzik a cím és alcím fogalmainak világos magyarázata
⬤ talán nem annyira vonzó a nem építészek számára
⬤ tartalmaz korábban publikált anyagokat, ami csökkentheti az újdonság erejét.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Placing Words: Symbols, Space, and the City
Könyv tartalma:
Gondolatok az építészetről és az információcseréről a város tereiben és helyein, a felhőkarcolók szükségességétől a weboldalak korában a városok mint tehetségmágnesekig, az építészeti blingtől az új MoMA neo-minimalizmusáig.
Egy üzenet jelentése - mondja William Mitchell - a befogadás kontextusától függ. "Ha egy zsúfolt színházban azt kiabáljuk, hogy 'tűz', az drámaian más hatást vált ki, mintha ugyanezt a szót egy csapatnyi fegyveres katonának ugatnánk" - jegyzi meg. A Placing Words című könyvében Mitchell azt vizsgálja, hogy a városi terek és helyek milyen módon adnak keretet a kommunikációnak, és hogyan vezetik az információ összetett áramlását a huszonegyedik századi városban.
A városok azáltal vesznek részt a jelentés előállításában, hogy olyan tárgyakkal benépesített helyeket biztosítanak, amelyekre a szavak utalhatnak. Az ezeken a tárgyakon található feliratok (címkék, hirdetőtáblák, újságok, graffitik) a jelentés egy újabb rétegét jelentik. Ma pedig a digitális információáramlás - a városi színtéren egyik eszközről a másikra - olyan digitális hálózatot hoz létre, amely a fizikai térben is létezik. A Placing Words rövid esszék sorozatában vizsgálja a terek, áramlások és gyakorlatok e kialakulóban lévő rendszerét - pillanatképek a huszonegyedik századi városról.
Mitchell megkérdőjelezi a mutatós belvárosi irodatornyok szükségességét a vállalati weboldalak korában. A megdöbbent és megrémült Bagdadot kortárs Guernicaként ábrázolja. Ismerteti az építészeti átalakításokat a történelem során, felsorolja Le Corbusier Fab Five pontját, amely az új és a régi építészet közötti különbséget mutatja, és tárgyalja Manolo Blahniks építészetét. Nyílt levelet ír a védelmi miniszternek, amelyben a kínzókamrák építészeti jellemzőit ajánlja. Összehasonlítja Baudelaire-t, a párizsi flaneurt, Pókemberrel, a manhattani traceurrel. Leírja a felújított MoMA iPod-szerű galériáit, és felismeri, hogy a kamerás telefon a képmobilizáció folyamatának legújabb lépése, amely akkor kezdődött, amikor a művészek felhagytak a falakra festéssel, és elkezdtek képeket készíteni kis fadarabokra, vászonra vagy papírra. Az információ végtelen áramlása, teszi világossá, nemcsak áthatóbb és hatékonyabb, mint valaha, hanem új kulturális komplexitásokat is generál.
