Issue Voting: An Introduction
A közvélemény-kutatások által vezérelt korunkban a politikai attitűdfelmérések egyfajta akadémiai iparággá váltak. A kutatók számos modellt javasoltak egy adott kérdés és a választói magatartás közötti kapcsolat magyarázatára, de nincs egyetértés abban, hogy melyik megközelítés működik a legjobban.
A Issue Voting üdvözlendő áttekintést nyújt a ma használatos különböző modellekről, azok erősségeiről és hiányosságairól. A demokrácia kezdeti időszakában a kérdések vezető szerepet játszottak az amerikai és a nyugat-európai pártrendszerek kialakításában. A liberális pártok kifejezetten a kiváltságok elleni küzdelemre alakultak, a konzervatív pártok a hadsereg vagy a monarchia védelmére, a szocialista pártok a szakszervezetek védelmére, az agrárpártok pedig a földek újraelosztásáért kampányoltak.
Mire azonban az 1940-es években megjelentek az első választási tanulmányok, a kérdéses szavazásoknak már kisebb jelentőségük volt. Ehelyett az átlagpolgár szavazata a csoportnormákat - osztály-, etnikai, vallási és földrajzi normákat - tükrözte, és a választási magatartás fő tényezője a párt-identifikáció volt, amelyet a jelölt-identifikáció követett. Az 1970-es évek elején bizonyíték merült fel a kérdésekre való szavazás fellendülésére, és azóta a politikai írók számos modellt javasoltak a mechanizmusok leírására.
Javaslataik azonban általában vagy olyan szakmai cikkekben találhatók, amelyek a kérdéses szavazások valamely elszigetelt aspektusára összpontosítanak, vagy olyan, egyetlen választást érintő tanulmányokban, amelyek egy-egy fejezete valamilyen ad hoc modellt állít fel az alkalomra. Ez a kötet nagy szükség van a rendelkezésre álló megközelítések áttekintésére. Ole Borre bemutatja, hogy a különböző modellek hogyan emelik ki a konzisztenciát, a pozíció- és problématávolságot, a szalienciát, a valenciaproblémákat és a teljesítményt.
A statisztikát egyszerűen tartja, a különböző megközelítéseket a közelmúltbeli brit és dán választási adatokkal illusztrálja, és amikor csak lehet, a lineáris regressziót részesíti előnyben. Az Issue Voting felbecsülhetetlen értékű lesz a politológusok és a modern történészek számára, akik megpróbálják értelmezni ezt a kvintesszenciális demokratikus jelenséget.