Értékelés:
Imani Perry „Szebb és szörnyűbb” című műve mélyrehatóan vizsgálja az amerikai társadalomban tapasztalható rasszizmust, és egy olyan éleslátó és világos elbeszélést kínál, amely feltárja a nyílt és rejtett diszkriminációt. Az olvasók nagyra értékelik a hozzáférhetőséget, a lírai írói stílust, valamint a szerző azon képességét, hogy személyes történeteket összekapcsolja a kritikai fajelmélettel és a történelmi kontextussal. A könyv arra készteti az olvasókat, hogy szembesüljenek a faji egyenlőtlenséggel kapcsolatos kényelmetlen igazságokkal, és felhívásként szolgál a változásra való cselekvésre.
Előnyök:⬤ Világos és közérthető írásmód, amely kerüli a tudományos zsargont.
⬤ Magával ragadó és költői elbeszélésmód, amely ötvözi az irodalmat, a történelmet és a kritikai fajelméletet.
⬤ Szemet gyönyörködtető magyarázatok és keretek a rasszizmus társadalomra gyakorolt hatásának megértéséhez.
⬤ Elgondolkodtató vitákat indít el a faji kérdésekről, és arra ösztönzi az olvasókat, hogy szembenézzenek a kihívást jelentő témákkal.
⬤ Inspiráló és motiváló, arra ösztönzi az olvasókat, hogy megvalósítható megoldásokat keressenek.
⬤ Néhány olvasó számára a Perry által javasolt megoldások megfoghatatlanok lehetnek.
⬤ A tudományosabb vagy részletesebb olvasók mélyebb elmélyülésre vágyhatnak bizonyos kutatási területeken vagy esettanulmányokban.
⬤ A könyv olyan kényelmetlen igazságokkal hívhatja ki az olvasókat, amelyeket egyesek nehezen emészthetnek meg.
(9 olvasói vélemény alapján)
More Beautiful and More Terrible: The Embrace and Transcendence of Racial Inequality in the United States
Perry azt állítja, hogy a rasszizmus Amerikában egy új fázisba lépett - a szándékosság utáni fázisba
Egy olyan nemzet számára, amely gyakran optimistán állítja, hogy a rasszizmus utáni állapotba került, még mindig a faji egyenlőtlenség gyakorlatában vergődünk, amely a törvényekben, a politikában és a helyi közösségeinkben jelenik meg. Erre a tartósan fennálló jelenségre gyakran kétféle magyarázatot adnak: Egyrészt képmutatóak lehetünk - mondunk valamit, és mást teszünk vagy hiszünk; másrészt lehet, hogy ez a jelenségnek kevés köze van hozzánk, hanem inkább az amerikai társadalom szerkezetének velejárója.
A Szebb és szörnyűbb arra kényszerít minket, hogy gondolkodjunk ezen az elégtelen kettősségen túl, hogy lássuk, hogyan állandósul a faji egyenlőtlenség. Imani Perry azt állítja, hogy az Egyesült Államok a rasszizmus egy új és sajátos szakaszában van, amely „poszt-szándékos”, és nem a múlt szándékos megkülönböztetésén alapul, és nem a faj biológiai fogalmaira támaszkodik. A kritikai fajelmélet, a szociálpolitika, a jog, a szociológia és a kulturális tanulmányok meglátásaira és eszközeire támaszkodva mutatja be, hogyan működik a poszt-szándékos rasszizmus, és azt állítja, hogy nem lehet kizárólag a baloldal strukturális megoldásaival vagy a jobboldal értékekkel kapcsolatos érveivel kezelni. A szerző inkább egy helyet azonosít középen - az „igaz remény” terét -, és megfogalmazza az etika és az emberi cselekvés olyan fogalmát, amely lehetővé teszi számunkra, hogy ezt a reményt kiterjesszük és felerősítsük.
James Baldwint idézve, amikor a fajról beszélünk, az egyszerre borzalmasabb, mint azt a legtöbben gondolják, de egyben gyönyörűbb is, mint azt a legtöbben el tudják képzelni, határtalan és nyitott lehetőségekkel. Perry végigvezeti az olvasót a lehetséges elképzelésének útján, és rámutat az előre vezető útra.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)