Értékelés:

Levi Checketts könyve meggyőző elemzést nyújt a mesterséges intelligencia jelenlegi veszélyeiről, a hipotetikus jövőbeli forgatókönyvek helyett a meglévő igazságtalanságokra és gyakorlatokra összpontosítva. Arra ösztönzi az olvasókat, hogy gondolják át, mit jelent embernek lenni egy egyre inkább mesterséges intelligencia által vezérelt világban.
Előnyök:A könyv hatékonyan tárja fel a mesterséges intelligencia gyakorlatának valós és jelenlegi ártalmait, megkérdőjelezi a tipikus disztópikus narratívákat, és hangsúlyozza az emberi értékek újraértékelésének szükségességét a technológiai fejlődés közepette.
Hátrányok:A kritikák nem említenek konkrét ellenérveket, de az a benyomás alakulhat ki, hogy a könyv nem foglalkozik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos lehetséges jövőbeli forgatókönyvekkel.
(1 olvasói vélemény alapján)
Poor Technology: Artificial Intelligence and the Experience of Poverty
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (AI) a közbeszédben a tudományos-fantasztikus képzeletvilágból a XXI. század kulcsfontosságú pénzügyi ágazatává vált. Miközben a világhatalmak, a trilliárd dolláros vállalatok és a közértelmiségiek hangsúlyozzák a mesterséges intelligencia fontosságát, az emberek által felvetett általános aggodalmak a gazdasági mozgással, az ellenőrzéssel, az elfogultsággal és a biztonsággal kapcsolatosak.
Ez a könyv egy további aggodalommal egészíti ki a kérdést, nevezetesen azzal, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megközelítésünk hogyan erősíti meg a méltóságról és a személyiségről alkotott feltevéseket, amelyek a burzsoá kapitalistákra jellemző gondolkodásmódhoz kötődnek. A szegénység tapasztalata megmutatja, hogy a szegény emberek nem ugyanúgy gondolkodnak, mint a felsőbb osztályok - a világról szerzett tapasztalataikat az erőforráshiányos környezetben való túlélés valóságán keresztül kell megérteni, valamint a szegénységgel járó uralom és diszkrimináció révén. Ezek a tapasztalatok nem illeszkednek jól az AI modellezés alapjául szolgáló "ideális választás" szelekciós modelljébe, és az AI számos kudarca a szegények megsegítésében azt mutatja, hogy elsősorban azok profitálnak az AI-ból, akik már jól élnek.
Ennek eredményeképpen a mesterséges intelligencia körüli lelkesedés gyakran a szegények dehumanizálását szolgálja azáltal, hogy megszünteti a foglalkoztatási lehetőségeket, automatizálja a szociális munkát, erősíti az előítéleteket, és a profitot a stabilitás elé helyezi. A legrosszabb azonban az, hogy a mesterséges intelligencia azt a pszichológiai igényt elégíti ki, hogy legyenek "mások", akiktől megkülönböztethetjük magunkat anélkül, hogy bűntudatot kellene éreznünk a szegények küzdelmének valósága miatt. Ez a munka komolyan veszi a "szegények számára biztosított preferenciális lehetőség" teológiai perspektíváját, és azt állítja, hogy ahhoz, hogy elkerüljük a szegények nem emberi státuszba való visszasorolását, hajlandónak kell lennünk félretenni azt a fantáziát, hogy a mesterséges intelligencia "intelligens", és inkább a szegények túlságosan is emberi, megtestesült valóságára kell összpontosítanunk.