Szegénység és alapvető jogok: A társadalmi-gazdasági jogok igazolása és érvényesítése

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Poverty and Fundamental Rights: The Justification and Enforcement of Socio-Economic Rights

Könyv tartalma:

Ez a könyv a súlyos szegénység és egyenlőtlenség sürgető problémájával foglalkozik, és felteszi a kérdést, hogy a társadalmi-gazdasági jogok megsértését miért kezelik kevésbé sürgősen, mint a polgári és politikai jogok, például a szólásszabadság vagy a választójog megsértését?

A társadalmi-gazdasági jogokat széles körben törekvő céloknak tekintik, amelyek retorikailag hasznosak, de kevés gyakorlati hatással vannak a kormányzati politikára és az erőforrások elosztására egy államon belül. Ezért nem meglepő, hogy a társadalmi-gazdasági jogokat a mai világban szisztematikusan elhanyagolják, és még mindig milliók nem jutnak hozzá még az alapvető lakhatáshoz, élelemhez vagy egészségügyi ellátáshoz sem. Ez a könyv arra törekszik, hogy tartós érveket szolgáltasson a társadalmi-gazdasági jogok újbóli hangsúlyozása mellett a reménytelen szegénység elleni küzdelemben. A politikai filozófia, az alkotmányjog és a közpolitika kombinációját használja fel, amikor az élelemhez, a lakhatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való jogra összpontosít.

Az I. rész a jogok filozófiai elméletének kidolgozását foglalja magában, amely közös normatív alapot biztosít mind a polgári és politikai jogok, mind a társadalmi-gazdasági jogok számára. Ez az elmélet magában foglalja egy olyan értékfelfogás kialakítását, amely elismeri, hogy az egyéneknek különböző sürgősségi szintű alapvető érdekeik vannak. Ez azt is jelenti, hogy fontos különbséget kell tenni a feltételes jogok között, amelyek pusztán az egyének egyenlő fontosságának normatív hangsúlyozásából fakadnak, és a feltétel nélküli jogok között, amelyek egymással versengő normatív és pragmatikus megfontolásokat tartalmaznak. A bírósági felülvizsgálat általános elmélete is előterjesztésre kerül, amely indokolja a bíróságok részvételét a társadalmi-gazdasági jogok érvényesítésében.

A II. rész ezt követően megvizsgálja ennek az általános filozófiai elméletnek a társadalmi-gazdasági jogok jogértelmezésére és érvényesítésére gyakorolt hatását. Ennek a gyakorlatiasabb jellegű vitának a középpontjában Dél-Afrika áll, ahol az alkotmány kifejezetten védi a beágyazott, közvetlenül perelhető társadalmi-gazdasági jogokat. A dél-afrikai alkotmánybíróság jelenlegi megközelítése a jogok értelmezésével és érvényesítésével kapcsolatban elsősorban azt vizsgálja és bírálja, hogy nem ad elegendő tartalmat az ilyen jogoknak. A társadalmi-gazdasági jogokra vonatkozó minimális mag megközelítés módosított változatát javasoljuk alternatív megoldásként, amelyet a könyv első részében kidolgozott filozófiai elmélet támaszt alá. Ez a megközelítés megköveteli, hogy a társadalom legrosszabb helyzetben lévő tagjait részesítsék előnyben azáltal, hogy súlyos igazolási terhet ró minden olyan társadalomra, amely nem felel meg az egyének minimális érdekeinek. Azt is megköveteli, hogy konkrét lépéseket tegyünk egy olyan magasabb szintű ellátás megvalósítása érdekében, amely biztosítja az egyének számára a célok széles körének megvalósításához szükséges feltételeket. Ez mind a fejlődő, mind a fejlett országok számára fontos politikai következményekkel jár, amelyek remélhetőleg segíthetnek a rendkívüli szegénység felszámolásának sürgősségét és elkötelezettségét megteremteni.