Személy és tárgy: Metafizikai tanulmány

Olvasói vélemények

A „Person and Object”-ről szóló felhasználói kritikák kiemelik, hogy az analitikus metafizika jelentős és szigorúan strukturált műve, amely olyan témákra összpontosít, mint a cselekvés, az identitás és az ontológia. Miközben a könyvet dicsérik világosságáért és mélységéért, megjegyzik sűrűségét és hozzáférhetőségi problémáit is, ami miatt inkább a szakmai filozófusok, mint az általános olvasók számára alkalmas.

A könyv erőteljes tanulmány a metafizikáról, jól felépített érveléssel és éles megkülönböztető képességgel. Chisholm írása világos és átgondolt, segítve az olvasót abban, hogy ne csak az elméleteket ismerje meg, hanem azt is, hogyan gondolkodjon róluk. Fontos filozófiai témák széles skáláját öleli fel, és hatásosan mutatja be az ellentmondásos téziseket.

A könyv nagyon sűrű, és potenciálisan hozzáférhetetlen azok számára, akik nem hivatásos akadémiai filozófusok. Néhány recenzens megjegyezte, hogy Chisholm gondolkodását kissé elavultnak érezheti, és a számozott tételekre való támaszkodás kihívást jelenthet az alkalmi olvasók számára.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Person and Object: A Metaphysical Study

Könyv tartalma:

Leibniz, Reid, Brentano és sok más filozófus úgy vélte, hogy bizonyos nyilvánvaló tényeket figyelembe véve önmagunkról, eljuthatunk a metafizika általános elveinek megértéséhez. A jelen könyv ezt a nézetet hivatott megerősíteni.

A filozófiai fejtörés egyik fajtája akkor merül fel, amikor intuíciók látszólagos konfliktusa áll fenn. Ha filozófusok vagyunk, akkor megpróbáljuk megmutatni, hogy az intuíciók látszólagos konfliktusa csak látszólagos konfliktus, és nem valódi. Ha nem sikerül, akkor talán azt kell mondanunk, hogy amit az intuíciók látszólagos konfliktusának véltünk, az valójában látszólagos intuíciók konfliktusa volt, és akkor el kell döntenünk, hogy az egymással ütköző intuíciók közül melyik csak látszólagos intuíció.

Ha azonban sikerrel járunk, akkor mindkét intuíció megmarad. Mivel látszólagos konfliktus volt, arra kell következtetnünk, hogy legalább az egyik intuíció megfogalmazása hibás volt.

És bár a megfogalmazás beágyazódhat a hétköznapi nyelvünkbe, azt kell majd mondanunk, hogy szigorúan és filozófiailag egy másik megfogalmazást kell előnyben részesítenünk. De hogy világossá tegyük, hogy nem utasítjuk el az intuíciót, amelyet újrafogalmazunk, szisztematikusan meg kell mutatnunk, hogyan értelmezzük a hétköznapi megfogalmazást a filozófiai megfogalmazásba.

Az, hogy ezt mennyire tudjuk megmutatni, lesz az egyik jele annak, hogy mennyire vagyunk sikeresek a filozófiai rejtvények kezelésében. A másik az lesz, hogy a javasolt megoldásunk milyen mértékben járul hozzá még más filozófiai rejtvények megoldásához.