Értékelés:
Marcy Norton „Sacred Gifts, Profane Pleasures” című könyve a dohány és a csokoládé történelmi jelentőségét és kulturális útját vizsgálja, kiemelve a mezoamerikai társadalmakban gyökerező, majd Európában adaptálódó kultúrát. Míg egyes olvasók a részletes tudományos megközelítést tanulságosnak és informatívnak találják, mások sűrűnek és kevésbé lebilincselőnek tartják.
Előnyök:⬤ Alaposan dokumentálja a dohány és a csokoládé történetét és kulturális jelentőségét.
⬤ Részletesen elemzi az amerikai őslakosok és az európaiak közötti hatást.
⬤ Érdekes perspektívát nyújt arról, hogyan alakultak ki ezek az árucikkek az európai társadalomban.
⬤ Jól kutatott és gyönyörűen illusztrált.
⬤ Kifejezetten ajánlott azoknak, akiket érdekel a népszerű luxustermékek történelmi háttere.
⬤ Nehéznek és tudományosnak tekinthető, így az alkalmi olvasók számára kevésbé hozzáférhető.
⬤ Néhányan unalmasnak találták az írást és a kis betűtípust.
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy a szerző elméleti kerete nehézkes, és egyes érvei nem meggyőzőek.
⬤ Nem könnyű olvasmány, ami néhány olvasót visszatarthat attól, hogy teljes mértékben belefeledkezzen az anyagba.
(10 olvasói vélemény alapján)
Sacred Gifts, Profane Pleasures
Kolumbusz 1492-es végzetes útja előtt egyetlen európai sem látott, még kevésbé kóstolt dohányt vagy csokoládét. A kezdetben száraz leveleknek és furcsa indián italnak tartott két árucikk olyan mértékben hódította meg Európát, amilyet semmilyen más amerikai erőforrás vagy termék nem tudott felülmúlni.
A Sacred Gifts, Profane Pleasures (Szent ajándékok, profán élvezetek) az atlanti világ érintkezésének, felfedezésének és cseréjének lenyűgöző története, amely nyomon követi, hogyan változtatta meg és változtatta meg Európa e két amerikai árut. A Spanyol Birodalomra összpontosítva Marcy Norton azt vizsgálja, hogyan vált a dohány és a csokoládé a gyarmatosított indiánok és a gyarmatosító európaiak számára egyaránt anyagi és szimbolikus kötődéssé a spanyolok előtti múlthoz. Az amerikai kontinens botanikai nagyköveteiként Európára is nagy hatással voltak.
A dohány, amelyet egykor az indiánok ördögűzésének bizonyítékaként ítéltek el, a papok állandó kísérőjévé vált, és Spanyolországban az állami bevételek egyetlen legnagyobb forrása lett. Mielőtt a kávé vagy a tea népszerűvé vált volna Európában, a csokoládé volt az az ital, amely energiával töltötte fel a fáradtakat és felemelte a leverteket.
A dohány és a csokoládé pogány múltját azonban senki sem tudta teljesen elfelejteni, a látszólagos európaizálódásuk ellenére sem: az orvosok a mezoamerikai orvosi rendszerekre támaszkodtak a dohány megértéséhez; a teológusok az azték precedensekre tekintettek annak eldöntéséhez, hogy a csokoládéfogyasztás megszegi-e a böjti böjtöt. A tudósok, teológusok és rajongók küzdelme az európai felsőbbrendűségről alkotott elképzelések és az amerikai befolyás tényének összeegyeztetéséért egyaránt meghatározó modern fejleményeket alakított ki a természettudománytól a szekularizációig.
Norton az Európa és Amerika közötti anyagi, társadalmi és kulturális kölcsönhatásokat olyan történelmi mélységgel és éleslátással veszi számba, amely túlmutat azon, hogy a kolumbiai cserét egyszerűen kizsákmányolásként, fertőzésként és hódításként ábrázoljuk.
