Szerencsét próbálni: A Zetmeir család Bajorországban és Amerikában

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Making Their Luck: The Zetmeir Family in Bavaria and America

Könyv tartalma:

A MAKING THEIR LUCK a Zehetmeier család személyes családi genealógiája, és annak története, hogyan vándoroltak ki 1883-ban Bajorországból, hogy a huszadik század fordulóján először Kansas szénvidékén, majd a zord oklahomai síkságon telepedjenek le. A történet az Amerikában gyakran előforduló bevándorlói tapasztalatokat tükrözi: azt, hogy az ember elhagy egy kilátástalan országot, hogy egy másikba utazzon a jobb élet reményében.

A szerzőt eredetileg csak az motiválta, hogy felfedezze családja németországi származási helyét, de genealógiai kutatásából egy életre szóló kutatás lett a családi gyökerek után. Az első ismert németországi ősöktől kezdve követi családfájukat a szerző dédnagyapjáig, aki átkelt az Atlanti-óceánon, hogy Kansasban telepedjen le a határvidéki időkben, majd később szekérrel vitte át a növekvő családot a síkságon, hogy a nyugati Oklahomában építsen tanyát. A genealógusok számára jól ismert úton halad végig; évekig tartó detektívmunka könyvtárakban, levéltárakban, népszámlálási statisztikákban, egyházi feljegyzésekben és családi interjúkban, hogy megörökítse ősei történetét.

A családja által lakott régiók helytörténeteiből is merített, hogy jobb képet kapjon életükről és korukról. Mesél a szénbányászat nehéz, küzdelmes életéről, a majdnem katasztrófa túléléséről, hogy aztán a kietlen prériből gyepházat vágjon, hogy egy 160 holdas tanyát családalapítás és boldogulás helyszínévé tegyen.

A könyv messze nem csak egy név- és születési dátumokat tartalmazó könyv, hanem leírja, hogyan dolgoztak és hogyan bírták ki, hogy egy új országban éljenek, és hogyan hagyták hátra a kemény munka és a tisztesség örökségét, amely generációkon átível. Maga a cím egy népszerű családi mondásból ered: „Ha csak elég keményen dolgozom, magamnak teremthetem meg a szerencsémet”.