Értékelés:
Paula Pryce doktori disszertációján alapuló könyve azt vizsgálja, hogy a szerzetes és a nem szerzetes egyének hogyan ápolhatják a szemlélődő lelki életet. A szöveg sűrű és tudományos, de értékes betekintést nyújt a spirituális gyakorlatokba és a konkrét gyakorlók tapasztalataiba. Bár hasznos információkkal szolgál, akadémikus hangvétele egyes olvasók számára visszatetsző lehet.
Előnyök:⬤ Értékes betekintést nyújt a kontemplatív gyakorlatokba
⬤ gazdagon részletes leírásokat nyújt a gyakorlókról és összefüggéseikről
⬤ kiterjedt forrásokat tartalmaz, mint például fotók, ábrák, jegyzetek, szójegyzék és bibliográfia
⬤ potenciálisan hasznos lehet a spirituális vezetők és vallástanhallgatók számára.
⬤ Az akadémikus nyelvezet elidegeníthet néhány olvasót
⬤ néha leereszkedő hangnem
⬤ az egyéneket teljes nevükön nevezi meg, ami veszélyeztetheti a magánéletet
⬤ a sűrű tudományos jelleg miatt nem könnyű olvasmány.
(2 olvasói vélemény alapján)
Monk's Cell: Ritual and Knowledge in American Contemplative Christianity
A szemlélődő kereszténységre való elhívás nem könnyű. Azok, akik válaszolnak rá, a szerzetesek és apácák tanításaiból és az ősi keresztény misztikusok írásaiból megtanulva, gyakran a családtól és a barátoktól elszigetelten, az önmegváltás fáradságos feladatára vállalkoznak szigorú tanulmányok és gyakorlatok révén.
Az elhivatottak naponta órákat tölthetnek meditációval, imával, liturgiával és tanulással. Miért jönnek? Sőt, hogyan jutnak el egyáltalán az ajtóig?
A félig kolostorba zárt keresztény szerzetesek és a nem szerzetes keresztény kontemplatívok szétszórt hálózatában az Egyesült Államokban és szerte a világon végzett közel négyéves kutatás alapján a The Monk's Cell bemutatja, hogy a vallásgyakorlók mindkét környezetben hogyan kombinálták a társadalmi cselekvést és a szándékos életet az intellektuális tanulmányokkal és az intenzív kontemplatív gyakorlatokkal, hogy megváltoztassák a világ megismerésének, érzékelésének és megtapasztalásának módját. A The Monk's Cell egy szerzetesi kápolna belső kamrái felé tartó kereső metaforája alapján szerveződik, és innovatív "interszubjektív terepmunka" módszereket használ e homályos, interiorizált, gyakran csendes közösségek tanulmányozására, hogy megmutassa, hogyan fejlesztik és csiszolják a világgal való közösség erőteljes érzését az olyan gyakorlatok, mint a magány, a kántálás, a kontempláció, a figyelem és a rituálék és a szándékos "nem-tudás" paradox módon történő kombinálásának képessége.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)