Symbolism 15: [Special Focus - Headnotes, Footnotes, Endnotes]
Bár a paratextusok - köztük a fej-, láb- és végjegyzetek - sosem hiányoztak az amerikai irodalomból, az utóbbi két évtizedben a jelenség robbanásszerű terjedését tapasztalhattuk, beleértve a (látszat)tudományos lábjegyzeteket is, olyan mértékben, hogy mintha átvennék a hatalmat a szöveg felett. Ebben a Special Focusban ennek a meghökkentő fejlődésnek az okait próbáljuk megkeresni.
Első (diakronikus) szekciónkban olyan szövegeket vizsgálunk meg, amelyek elősegíthették a jelenlegi fellendülést, Edgar Allan Poe-tól Vladimir Nabokov fikcióin át Mark Z. Danielewskiig. A második (szinkron) részben David Foster Wallace, a poszt-posztmodern lábjegyzet talán "atyja", David Foster Wallace paratextusaira, valamint többek között Bennett Sims, Jennifer Egan és Junot Diaz regényeiben fellelhető paratextusokra koncentrálunk.
Úgy tűnik, hogy bár a paratextusok egyértelműen a szerző nagyfokú önreflexivitására utalnak, ugyanúgy felhívják a figyelmet azon művek szövegbeli és szerzői funkcióira, amelyekben szerepelnek. Így elgondolkodtathatnak az olyan műfajok közötti határokról, mint a fikció, a fikció és az önéletrajz, valamint arra is szolgálhatnak, hogy rávilágítsanak a fikció és a valóság közötti mezsgyékben létező számos pedagógiai és társadalmi problémára.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)