Szívtérkép és őseink éneke

Olvasói vélemények

A kritikák dicsérik Devon költészetét a zsidó identitás, a spiritualitás és a személyes utazások mélyreható feltárása miatt. Az olvasók nagyra értékelik a versek hozzáférhetőségét, érzelmi mélységét és átélhetőségét, amelyek a hagyományos zsidó kontextusban való kirekesztettség vagy elveszettség érzésével kapcsolatos tapasztalatokra rezonálnak. Összességében a művet átalakítónak és gyógyítónak írják le, amely hangot ad a marginalizált nézőpontoknak.

⬤ Érzelmi mélység: Sok olvasó szerint a versek mélyen megindítóak és erős érzelmeket képesek kiváltani.
⬤ Megközelíthetőség: A versek visszhangra találnak azoknál az embereknél, akik elveszettnek, kirekesztettnek vagy a hagyományos zsidó tanítások által kihívásnak érzik magukat.
⬤ Hozzáférhető bölcsesség: A közölt meglátások elgondolkodtatóak és személyes elmélkedésre ösztönöznek.
⬤ Inkluzivitás: Devon művei különböző identitásokkal foglalkoznak, beleértve a queer és transz egyének identitását is, megteremtve az összetartozás érzését.
⬤ Gyönyörű képi világ: Az olvasók megjegyzik a versek és illusztrációk magával ragadó és művészi minőségét.

⬤ Formázási problémák: Néhány olvasó problémákat tapasztalt az elrendezéssel kapcsolatban bizonyos eszközökön, különösen a Kindle készülékeken.
⬤ A költészet összetettsége: Néhány hozzászóló megemlíti, hogy a mű mélysége túlságosan megterhelő lehet a költészethez nem szokott olvasók számára.

(19 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Heart Map and the Song of Our Ancestors

Könyv tartalma:

A Szívtérkép és őseink éneke a vonakodóknak és a vágyakozóknak szól. Azoknak szól, akik olyan zsidó útra vágynak, amely értelmet ad az életnek, de ott ölel át minket, ahol éppen vagyunk.

Mindenki számára, aki a zsidóság előtt akadályokba ütközött, a Szívtérkép meghívja a közösség nélküli zsidókat, vagy a közösséggel küzdő zsidókat, hogy tudják, hogy ahol most vannak, az teljesen és tökéletesen zsidó és hiteles. A könyv a tetoválásoktól kezdve a halálon túli gyászig mindent feltár, de bemutatja a zsidó élet váratlan örömeit is, és a vándorlást, amely arra visz, hogy furcsa és kanyargós utunk minden pillanatában megtaláljuk a zsidó jelentőséget és áldást.

Devon Spier a kortárs piájutim (zsidó liturgikus versek) radikálisan új műfaját kombinálva a zsidókról készült vizuális képekkel, ahogyan azok valójában vannak és élnek, emlékeztet minket arra, hogy az emberek számítanak, és hogy a zsidó történetben mindannyian benne vagyunk. Hiszen nemcsak őseink részei vagyunk, hanem őseink valójában mi vagyunk.