Értékelés:
A könyvről szóló kritikák kiemelik, hogy a könyv elgondolkodtató, sokoldalú útmutató az erdőkkel való harmonikus élethez. Az olvasók értékelik a gyakorlati ismeretek, személyes történetek és filozófiai meglátások keveredését, hangsúlyozva, hogy a szöveggel való foglalkozáshoz nyitott szemléletre és szorgalomra van szükség. Egyesek azonban túlságosan összetettnek és nem mindenki számára alkalmasnak találják, egy kritikus pedig erősen bírálta a könyv környezeti hatását a fizikai nyomtatás miatt.
Előnyök:⬤ Egyedülálló perspektívát nyújt az erdőkkel mint az ökoszisztémák részével való együttélésről.
⬤ Gazdag információban, betekintésben és inspirációban, többszöri olvasásra ösztönöz.
⬤ A gyakorlati útmutatást ökológiai ismeretekkel, személyes történetekkel és filozófiával ötvözi.
⬤ Nem lineáris, spirális gondolatmenetre és kutatásra készteti az olvasót.
⬤ Ünnepli és tiszteli a hagyományos ősi bölcsességet.
⬤ Értékes felismeréseket nyújt az erdőlakók, a leendő vidéki földtulajdonosok és az ökológiát tanuló diákok számára.
⬤ Túlságosan összetett lehet, és nem minden olvasó számára alkalmas.
⬤ Szorgalmat és nyitott elmét igényel a teljes értékeléshez és megértéshez.
⬤ Kritika a könyv nyomtatása miatti környezeti pazarlásról.
⬤ Egyes olvasók egyszerűbb megoldásokat várhatnak a környezeti kihívásokra.
(6 olvasói vélemény alapján)
Social Forestry: Tending the Land as People of Place
Szociális erdőgazdálkodás: A holisztikus, helyalapú életmód filozófiáinak és gyakorlatának alapozója.
A szerző, Tomi Hazel Vaarde, a Siskiyou Permaculture munkatársa esszék, versek, plakátok, fényképek és rajzok segítségével vázolja fel a szociális erdőgazdálkodás filozófiáit és koncepcióit. A különböző szokásokból és hagyományokból - többek között az észak-amerikai őslakos közösségekből és Vaarde saját kvéker neveltetéséből - származó, időtálló történetek, mítoszok és tanulságok szövevényével Vaarde feltárja, hogy a holisztikus föld- és közösségi gazdálkodási megközelítések hogyan segíthetik elő a legsúlyosabb helyi és globális válságaink némelyikének megoldását.
Sok őslakos nép úgy tanulta meg a holisztikus gondolkodást, hogy generációkon át a helyben és a helytudattal élt, de a modern társadalomban kevés példa van az egész rendszerre kiterjedő tervezésre és részvételre. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a társadalmi igazságosság, az emberi túlélés és a földi életet fenntartó biológiai sokféleség mátrixa radikális, a gyökerekhez való visszatérést és szándékos elkötelezettséget igényel. A legtöbb modern ipari fogyasztási forma fenntarthatatlan, és a relokalizáció, amely a holisztikus jövő alapvető eleme, még nem olyan prioritás, mint amilyennek lennie kellene, hogy megakadályozzuk az élhető élőhelyek világméretű összeomlását.
A szociális erdőgazdálkodás segít az olvasóknak emlékezni a vadon útjaira, miközben bizonyítékokon alapuló megoldások mellett érvel, beleértve a helyi élelmiszertermelést, a vízgyűjtőterületi tanácsok támogatását és az azokkal való együttműködést, az erdőgazdálkodást és a forrásvizek stabilizálását a hosszú távú ellenálló képesség kialakítása érdekében. Vaarde azt állítja, hogy ha támogatni és ünnepelni tudjuk a szociális erdőgazdálkodást, mint a kölcsönösség és a gyógyulás módját, akkor a folyók menti településeknek esélyük lesz a virágzásra. Ahhoz, hogy harmóniában éljünk a környezetünkkel, újra kell képeznünk magunkat, mindig emlékezve az előttünk járókra, és a hagyományos bölcsesség tiszteletére cselekedve, hogy széles és mély vitáinkat meg tudjuk tartani.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)