Social Housing and Urban Renewal: A Cross-National Perspective
Ez a könyv nemzetek közötti perspektívát kínál a kortárs városmegújításról a szociális bérlakásokkal kapcsolatban. A szociális lakótelepek - amelyeket vagy a kormányok (állami bérlakások), vagy nonprofit szervezetek fejlesztettek ki - a 20.
századi városkép kiemelkedő jellemzőjévé váltak az észak-európai városokban, de Észak-Amerikában és Ausztráliában is. Sok lakótelepet a korábbi városmegújítási, "nyomortelep-mentesítési" programok részeként építettek, különösen a keynesi jóléti állam 2. világháború utáni virágkorában.
Az elmúlt három évtizedben azonban a nyugati kormányok nagy visszhangot kiváltó "új városmegújítási" programokat indítottak, amelyek célja az volt, hogy a szociális lakótelepek arculatát és státuszát megváltoztassák, és ne a szegénység, a bűnözés és más társadalmi problémák koncentrált zónáinak tekintsék. A városmegújításnak ez a legújabb szakasza - amelyet gyakran "regenerációnak" neveznek - a szociális lakótelepek széles körű lebontásával és vegyes bérlakások építésével járt, amelyekben a szegénység dekoncentrációja, a területi megbélyegzés csökkentése, valamint a szegény bérlők és a gazdag lakástulajdonosok társadalmi keveredése kifejezett politikai cél.
Az akadémiai kritikus urbanisták és a lakhatási aktivisták azonban megkérdőjelezték a kortárs városmegújítással kapcsolatos uralkodó politikai narratívát, és inkább a neoliberális városi szerkezetátalakítás és az állam által irányított dzsentrifikáció kulcsfontosságú részének tekintik, amely az elmozdulási és kirekesztési folyamatok révén új társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket és bizonytalanságokat hoz létre. Ez a könyv ezt a vitát az európai, amerikai és ausztrál városokban a szociális lakhatásra gyakorolt városmegújítási folyamatok és hatások eredeti, mélyreható esettanulmányokon keresztül vizsgálja.
A könyv a szociális lakhatás nyugati városi központjain túlra is kitekint, hogy megvizsgálja, hogyan és milyen hatásokkal zajlik a megújulás olyan országokban, ahol a szociális lakásszektor történelmileg korlátozott, például Japánban, Chilében, Törökországban és Dél-Afrikában.
