Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 7 olvasói szavazat alapján történt.
Sophistical Rhetoric in Classical Greece
A Szofisztikus retorika a klasszikus Görögországban című könyvében John Poulakos a szofisztika új koncepcióját kínálja, elmagyarázva annak irányát és formáját, valamint azt, hogy Platón, Isokratész és Arisztotelész miért tartotta kifogásolhatónak. Poulakos amellett érvel, hogy a szofisztikus retorika helyes megértéséhez a Kr.
e. V. század három kulturális dinamikájának megértése szükséges : a körülmények logikája, a verseny etikája és a kiállítás esztétikája.
Ezek a dinamikák, amelyek olyan jelenségekre vezethetők vissza, mint a mindennapi gyakorlatok, az atlétikai versenyek és a drámai előadások, meghatározzák a szofisztikus retorika szerepét a hellén kultúrában, és megmagyarázzák, hogy a szofisztikát hagyományosan miért értették következetlen, agonisztikus és hivalkodó szofisztikának. A szofisztikus retorikára adott ókori válaszok tárgyalásakor Poulakos megállapítja, hogy Platón, Isokratész és Arisztotelész a szofisztikát erkölcsileg elítélendőnek, politikailag haszontalannak és elméletileg összefüggéstelennek találta.
Ugyanakkor létrehozták a retorika saját változatát, amely az etikai integritást, a politikai egységesítést és az elméleti koherenciát hirdette. Poulakos kifejti, hogy ezeket a válaszokat és alternatív változatokat az olyan történelmi problémákra való megoldáskeresés motiválta, mint az erkölcsi bizonytalanság, a politikai instabilitás és a társadalmi rendezetlenség.
Poulakos arra a következtetésre jut, hogy a szofisztikus retorika a maga korában éppoly szükséges volt, mint platóni, izokrátészi és arisztotelészi megfelelői a maguk idejében.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)