Szólásszabadság kontra hírnév: Közérdekű védelem az amerikai és az angol rágalmazási jogban

Eredeti címe:

Free Speech V Reputation: Public Interest Defence in American and English Law of Defamation

Könyv tartalma:

A szólásszabadságot egyre inkább egyetemes emberi értékként ismerik el, még akkor is, ha a különböző jogrendszerekben eltérő módon alkalmazzák. A szólásszabadság azonban soha nem abszolút, még az olyan jogrendszerekben sem, mint az Egyesült Államok, ahol az Első és a Tizennegyedik kiegészítés különleges védelmet biztosít. A szólásszabadság elsősorban azért nem lehet abszolút, mert más, ugyanilyen fontos emberi értékekkel, például a magánélethez és a jó hírnévhez való joggal versenyez, illetve azért, hogy megvédje a társadalmat a korlátlan gyűlöletkeltő vagy obszcén beszédből eredő potenciális károktól. Ebben a tanulmányban a szerző azt vizsgálja, hogy az amerikai és az angol rágalmazási törvények hogyan egyensúlyozzák ki a szólásszabadság érdekeit a jó hírnév védelmének szükségességével. Mindkét országból származó eseteket tanulmányoz, hogy lássa, hogyan oldják fel ezt a feszültséget. Különös figyelmet szentel a "közérdekű" védelemnek, mivel a média gyakran a "közérdekkel" indokolja a jó hírnév elleni támadását, még akkor is, ha a "közérdek" helyébe saját érdekét helyezi. A tanulmány előfeltevése az, hogy bár a sajtószabadság kívánatos és becsülendő, fontos, hogy az emberi jogok és a demokratikus folyamatok alapkövének az egyént ismerjék el, akinek emberi méltósága részeként joga van a hírnevéhez.

Ha az emberi jogok fogalma elvileg szükségszerűen többségellenes, akkor ez azt jelenti, hogy azok az esetek, amelyekben a sajtó a közérdek védelmét használja a jó hírnév megtámadására, alapos elemzést igényelnek annak biztosítása érdekében, hogy az egyén és a közjó egyaránt védelemben részesüljön.

Négy amerikai esetet vizsgálnak meg: Curtis Publishing Co. kontra Butts (közszereplő), Time Inc kontra Hill (magánszemélyt, akit akarata ellenére közszereplővé változtattak) és Monitor Patriot kontra Roy (politikai tisztségviselőjelöltet). Az Egyesült Királyságban: (egy helyi hatóságot érintően, amely rágalmazásért perelt), Reynolds v Times Newspapers Ltd. (egy politikust érintően), és George Galloway v Telegraph Group Ltd. (egy ellentmondásos politikus, aki arról volt híres, hogy ellenezte az iraki háborút és az ország elleni ENSZ-szankciókat - mindkettőt támogatta az alperes újság). Mindezekben az ügyekben a "közérdek" a vádlott médiavállalat egyik védekezési eszköze volt. De mi is az a "közérdek" fogalma, amelyet ezekben az ügyekben képviselnek? És vajon kellőképpen védi-e mind a közjót, mind az egyént?