Értékelés:
A könyv a szabad és nyílt forráskódú szoftverek (FOSS) gondosan kutatott történetét mutatja be, különös tekintettel a GNU projektre és a Linux kernelre. Bár fontos meglátásokkal és újszerű elemzésekkel szolgál, a szerzőnek vannak bizonyos korlátai a szabad szoftver mozgalom erkölcsi sürgető jellegének és a FOSS szélesebb körű sokszínűségének megközelítésében.
Előnyök:⬤ Fontos és jól kutatott történelem
⬤ a jelentős részletek és események éleslátó elemzése
⬤ rávilágít a GNU és a Linux párhuzamos fejlődésére
⬤ kitér a FOSS szélesebb társadalmi hatására.
⬤ A GNU-ra és a Linuxra való szűkös összpontosítás figyelmen kívül hagyhat más jelentős FOSS fejleményeket
⬤ hajlamos a „szabad” kontra „nyílt forráskód” vitát túldramatizálni
⬤ nem vizsgálja mélyebben a szabad szoftver mozgalom morális sürgető jellegét és következményeit.
(1 olvasói vélemény alapján)
For Fun and Profit: A History of the Free and Open Source Software Revolution
A szabad és nyílt forráskódú szoftverek mozgalma, a hackerkultúrában való gyökereitől a GNU és a Linux kifejlesztésén keresztül a mai kereskedelmi felhasználásáig.
Az 1980-as években forradalom zajlott le, amelynek messzemenő következményei voltak - a szoftverszabadság helyreállításának forradalma. Az 1980-as évek elején, miután évtizedekig a programokkal együtt a forráskódot is elérhetővé tették, a legtöbb programozó felhagyott a kód szabad megosztásával. Forradalmárok egy csoportja, az önmagukat „hackereknek” nevező személyek, kihívást jelentettek az új normával szemben azzal, hogy olyan operációs rendszereket építettek, amelyek forráskódját szabadon meg lehetett osztani. A For Fun and Profit című könyvben Christopher Tozzi beszámol a szabad és nyílt forráskódú szoftverek (FOSS) forradalmáról, a programozók egy kis csoportjának homályos, marginális erőfeszítésétől kezdve egészen a nyílt forráskódú szoftverek széles körű kereskedelmi felhasználásáig. Tozzi elmagyarázza a FOSS történelmi fejlődését, amelyet különc személyiségek - köztük Richard Stallman és Linus Torvalds - alakítottak, és amelyet egyszerre hajtott az ideológia és a pragmatizmus, a szórakozás és a profit.
Tozzi megvizsgálja a hackerkultúrát és annak hatását a Unix operációs rendszerre, a Unix kereskedelmi forgalomba hozatalára adott reakciókat, valamint a korai Linux-fejlesztés történetét. Leírja az ezt követő kereskedelmi fellendülést, amikor a vállalatok dollármilliárdokat fektettek be a FOSS operációs rendszereket használó termékekbe; a FOSS mozgalmon belüli későbbi feszültségeket; és a FOSS-t fenyegetésnek tekintő zárt forráskódú szoftvercégekkel (különösen a Microsofttal) folytatott csatákat. Végül Tozzi ismerteti a FOSS jelenlegi dominanciáját a beágyazott számítástechnikában, a mobil eszközökben és a felhőben, valamint kulturális és szellemi befolyását.
