Értékelés:
A Textuális rivalizálás a zsidó szövegek, a kabbalisztikus értelmezések és a keresztény gondolkodás közötti kölcsönhatás mélyreható feltárását kínálja, feltárva a szentírási jelentések összetettségét és gazdagságát. Elbom egyedülálló perspektívát mutat be arról, hogy a különböző szöveghagyományok hogyan kapcsolódnak egymáshoz, hangsúlyozva az értelmezés dinamikus és képlékeny természetét. A Szentírás sokoldalú megközelítése mellett érvel, amely értékeli a Szentírás élő tulajdonságait és az általa kiváltott értelmezések sokféleségét.
Előnyök:⬤ A kabbalisztikus és hermeneutikai gyakorlatok gazdag szintézise.
⬤ Gondolatébresztő betekintés a Jézus és a zsidó hagyomány alakjai közötti kapcsolatokba.
⬤ Magával ragadó viták a szövegek természetéről és az értelmezések sokféleségéről.
⬤ Hozzáférhető írás, amely széles közönséghez szól, beleértve a nem szakembereket is.
⬤ Megkérdőjelezi a szent szövegek szűk értelmezését, és elősegíti a szentírással való élő foglalkozást.
⬤ Bizonyos szakaszok összetettek és mélyek lehetnek, esetleg megterhelőek az alkalmi olvasók számára.
⬤ Az innovatív gondolatok megkérdőjelezhetik a bevett hiedelmeket, ami néhány olvasó számára nyugtalanító lehet.
⬤ Egyesek ezoterikusnak vagy hiánypótlónak találhatják a kabbalisztikus értelmezésre való kiterjedt összpontosítást.
(5 olvasói vélemény alapján)
Textual Rivalries: Jesus, Midrash, and Kabbalah
A Textuális vetélytársak egyik központi állítása az, hogy a Kabbalát gyakran tévesen miszticizmusnak nevezik. Gilad Elbom a kabbalisztikus gondolkodást demisztifikálva, azt olyan logikus és következetes keretként kezeli, amely az ember-isteni kapcsolatok, a társadalmi és pszichológiai mechanizmusok, valamint magának a bibliaértelmezésnek az újfajta megértését segíti elő. Mint ilyen, a kabbalisztikus hagyomány olyan korai szemiotikai modellé válik, amely előrevetíti a gondolkodás, az olvasás és a jelentésalkotás modern módozatait.
A Textuális rivalizálás középpontjában azt vizsgálja, hogy a héber Biblia, az Újszövetség és a midrás intertextuális olvasatán keresztül, beleértve a klasszikus rabbinikus irodalmat és az ötletes kabbalisztikus szövegeket is, hogyan lehet meglepő szerepeket rendelni az ismerős jelzőkhöz. Az öt fő elbeszélésre osztott Textuális rivalizálás Ádám és Éva, Káin és Ábel, Mózes és Jetró, Jézus és Pál, az isteni rendszer férfi és női aspektusai és más kulcsszereplők különböző átalakulásait és konfigurációit vizsgálja.
A Biblia nem egy létező valóságról szóló, kipróbált és igaz kijelentések összessége, hanem - ahogy Elbom mutatja - egy állandóan kreatív jelrendszer, amely többféle jelentést hordoz és új valóságokat hoz létre. Teológiai értelemben a szöveg ugyanolyan folyamatosan kreatív és éppoly fantáziadús, mint Isten. A kabbala sok esetben a bibliaértelmezés innovatív módszereit testesíti meg, amelyek közösek a zsidó és a keresztény teológiában. A kabbalista gondolkodás szerint maga a bibliaértelmezés hozzájárul a tökéletlen világ fokozatos helyreállításához, és fontos tényezőként működik az Isten, a nyelv, a történelem és az emberiség mélyebb meghatározásainak folyamatos keresésében.